2011. február 16., 10:202011. február 16., 10:20
Dehogyis: közel két évtizedes pályafutása során törzskönyvezetté vált „politikai állatként” az államfő mindenkinél jobban tudja, miként kell kikecmeregni a vesztesnek tűnő helyzetekből. A teljesen fantáziátlan és erőtlen Emil Bockal ellentétben most is belátta, hogy jelenlegi felállásában a kormány és a Demokrata-Liberális Párt egyaránt a vesztébe rohan, eljött hát az ideje a radikális váltásnak, azaz egy új, pártoktól látszólag független miniszterelnöknek és a PDL-n belüli erőviszonyok tisztázásának. A jelek szerint utóbbi tűnik keményebb diónak, a demokraták „héjái” – Vasile Blaga, Radu Berceanu és Adriean Videanu – ugyanis meglehetősen húzódoznak attól, hogy nagyobb hatalmat, beleszólást engedjenek a párt élén a Băsescu által „röptetett galamboknak”, például Sever Voinescunak, Monica Macovei volt igazságügy-miniszternek vagy Teodor Baconschi külügyminiszternek. Az alelnöki posztért bejelentkező utóbbinak Berceanu eredeti hasonlattal élve szemére is vetette: hogyan is képzeli, hogy megpályázza a galambászegyesület vezetői posztját, amikor a hím madarakat sem tudja megkülönböztetni a tojóktól? Nem tudjuk, Berceanu valóban jártas-e a galambtenyésztésben, de ha nem, megsúgjuk neki: amikor egy állomány silány eredményeket produkál, óhatatlanná válik a vérfrissítés, az új, jobb teljesítményt ígérő egyedek bevonása. Ennek megspórolása esetén a tenyésztő sohasem fogja felvenni a versenyt a konkurenciával – és mindez hatványozottan érvényes a politikai pártokra is. Băsescu korábban kétszer is sikerrel alkalmazta ezt a módszert – amikor félreállította a párt éléről Petre Romant, majd pedig Theodor Stolojan helyett indult a 2004-es államfőválasztáson –, és befolyását ismerve nincs okunk kételkedni abban, hogy számításai ne jönnének be ismét. Annál is inkább, mivel a demokraták „politikushéjáit” ugyanvalóst megtépázták az elmúlt évek politikai eseményei, és a megszorítások miatt elégedetlen társadalom szívesebben ad hitelt a makulátlanabb galamboknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok