2011. november 07., 08:152011. november 07., 08:15
Persze jogerős bírósági ítélet hiányában egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy a közméltóságok és magas rangú köztisztviselők vagyongyarapodását ellenőrizni hivatott intézménynek igaza van, hogy Biró Rozáliának most azonnal le kellene mondania alpolgármesteri tisztségéről, vagy hogy a Partium Alapítvány bérleti szerződésének ügye felér egy jókora ingatlanpanamával. Nem, hiszen az ANI-nak nem is áll jogkörében átvenni az igazságszolgáltatás szerepét, nem hozhat kötelező érvényű ítéleteket, mindössze tájékoztatja a nyomozó hatóságot az általa feltárt érdekellentétről, összeférhetetlenségről és illegálisnak tartott szerződésekről, amelyek ügyében majd az ügyészség majd eldönti, hogy vádemelési javaslattal fordul-e a bírósághoz.
Az viszont az ügynökség által közzétett adatok alapján minden laikus számára nyilvánvaló, hogy Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármesterének nem lett volna joga ellenjegyezni egy olyan bérleti szerződést, amelynek közvetlen haszonélvezője – a szintén az RMDSZ holdudvarához tartozó alapítvány kurátoraként – saját maga. Még akkor sem, ha akkori felettese felhatalmazásával a kezében ezt valóban megtehette, de mindez – az RMDSZ-es elöljáró sajátos jogértelmezésével ellentétben – egyáltalán nem lehetett „kötelező” a számára. Hiszen gondoljunk bele: ilyen alapon Biró Rozália megtehette volna, hogy alpolgármesterként közbeszerzést írat ki a Sas-palota bérbe adásáról, amelyre magánszemélyként ő is jelentkezik, majd miután megnyeri a versenytárgyalást, „kötelező” módon alá is írja a megállapodást.
A hasonlat abszurd, de teljes mértékben analóg az alpolgármester mostani érvelésével. Persze az RMDSZ szempontjából a Léda-ház ügye újabb fogódzó lesz arra, hogy támadja a feddhetetlenségi ügynökséget, amelyet a szövetség eddig is igyekezett úgy beállítani, mint amely jogtalanul, politikai megrendelésre próbálja befeketíteni, lejáratni a hatalomnak nem tetsző politikusokat és közméltóságokat. A helyzet viszont az, hogy mindezt akkor lennénk hajlamosak elhinni a szövetségnek, ha másfél évtizede ellenzékben és történetesen nem a kormányon belül politizálna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok