2011. július 19., 09:382011. július 19., 09:38
Sokkal könnyebb megoldás ez, mintha ismeretterjesztő kampányba kezdenének, holott az sem lenne túlságosan bonyolult. Elég volna ugyanis, ha a legveszélyesebbet fel tudná mindenki ismerni. A halálos mérgezések több mint 99 százalékáért a gyilkos galóca a felelős, és ha ezt a tudatlan gombagyűjtők nem szednék össze, könnyedén kiszámítható, mennyivel csökkenne a végzetes kimenetelű esetek száma. A veszélyeztetés mellett a gombák ismeretének hiánya szerintem páratlan szórakozástól fosztja meg az embereket. Nekem a szedésük a legkedveltebb elfoglaltságaim egyike. A világon az egyik legpompásabb kikapcsolódásnak számít szerintem az, amikor az ember egy erdőben bóklászik, nem is beszélve arról, mekkora öröm rábukkanni egy-egy ritka fajra vagy termetes példányra. A gombát azonban nem csak gyűjteni élvezetes, hisz finom, tápláló, egyik-másik pedig gyógyhatással is rendelkezik.
A vadon termett gombából készített paprikás, leves, töltött káposzta, zakuszka, töltött- vagy tojásos gomba íze pedig annyival jobb a boltiból készült ételekétől, mint amennyivel a vadhús finomabb a háziállatok húsánál. Az ilyen alapvető ismereteket tulajdonképpen az iskolában kellene tanítani, ahelyett a sok felesleges dolog helyett, melyekkel a fiatalok életét megkeserítik. Én a mai napig hiányolom, hogy (az izgalmas gombákon és a gyógynövényeken kívül) nem tanítottak nekünk zenét, világirodalmat, világtörténelmet, művészettörténetet, aminek sokkal több hasznát venném, mint a heti hét órában oktatott mateknek. Hogy a rendszer azóta sem javult, jól bizonyítják az idei érettségi eredmények. A megbukottak olyanok nagyrészt, akiknek „nem bírja a feje” a magas szintű elméleti oktatást. Ahelyett viszont, hogy hasznavehető dolgokat és szakmát tanítanának nekik, kínozzák feleslegesen őket érettségiig. Vajon mikor lesz az, amikor úgy oldják meg az oktatást, hogy az iskolából kikerülő a lehető legjobban tudjon boldogulni az életben ahelyett, hogy dilettáns politikusok lehetetlen elvárások mentén szervezzék a tanítást? És olyanok hagyják el az iskolapadot, akik a mindennapok feladataira felkészültek, így nem kell segítségért kunyerálniuk, például ha egy kérvényt kell írniuk valamelyik hivatalnak?
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!