JEGYZET – Sok mindent tudunk a hazai egészségügyről, de amit egy angol édesanya röppentett fel nemrég a virtuális térben, az már igazán a fantasztikumok világára utal.
2015. március 29., 19:392015. március 29., 19:39
A hír úgy szólt, hogy gyanútlan, minden újra kíváncsi és fogékony fia jártában-keltében elkeveredett valahogy a mi tájaink közelébe is, és feltehetőleg valamilyen helyi ételkülönlegességgel is meg akart ismerkedni.
Nem pontosították, hol is történt az ominózus gyomorrontása és mitől, de az ifjú brit ételmérgezés diagnózisával kórházba került. A két betegség tünetei sokban hasonlóak, bár az utóbbi – éppen a mérgezés kifejezés miatt - komolyabbnak és veszélyesebbnek mondható. Ennek ellenére aránylag könnyen kezelhető, és hamar tünetmentessé válik a beteg, természetesen azzal a feltétellel, ha az említett méreg nem gyorsan ölő, hanem csak költői túlzás.
A fiatalembert viszont állítólag kés alá szerették volna fektetni, néhány – gyógyíthatatlanul betegnek mondott – szervét eltávolítani, ha nem jut eszébe riasztani édesanyját és segítségül hívni a szigetországi szigort. Az anya „postafordultával” meg is érkezett, kiragadta a túlbuzgó orvosok köréből a fiát és hazavitte. Majd pedig olyan bulvárcímmel posztolta a frászbukon a sztorit, hogy ha nem jön időben ebbe a harmadik világbeli országba, a fia már nem élne.
Emberéletekkel viccelődni hallatlan bunkóság, én sem a jó poén kedvéért mondtam el mindezt, hanem mert a rengeteg sok hiányosság dacára sem lehet minden „szörnyűséget” elhinni az egészségügyről. Egy családtag elvesztése mindenkinek nagyon nagy fájdalom, de mostanában divat lett azonnal orvosi műhibát emlegetni és súlyos börtönbüntetésekkel fenyegetni. Honnan tudja azt az egész életében más területen tevékenykedő megállapítani, mit is jelent az orvosi műhiba, hogy működik egy sürgősségi osztály, milyen az éjszakai ügyelet és hasonlók.
Sajnos a (rém)hírekre éhes sajtó mindent készpénznek vesz, s a nézettséget növelendő jól feltupírozza. Nem akarom fogadatlan prókátorként védeni a fehér köpenyeseket, de harmadik világról beszélni túlzás. Különösen, ha azt nézzük, mennyire kapósak a mi orvosaink épp a könnyen megcsömörlő fiatalember hazájában.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!