Indulásból elnézést kérek az Erdélyi-szigethegységben lezuhant repülőgép sérültjeitől és főleg az elhunytak hozzátartozóitól, de kimondom: drámájuk az egész rendszer perverzitására ráirányítja a figyelmet.
2014. január 22., 20:042014. január 22., 20:04
Mert ugyan milyen lehet az a politikai (!), jogi, műszaki rendszer, amelyben egyetlen segélykérő jelzésre nem indul be – de azonnal és mindenféle dadogás nélkül! – az életmentés? Perverz és működésképtelen. Fényesen igazolja ezt az, hogy hamarább odaértek a baleset helyszínére a segítőkész egyszerű és nagyszerű falusi emberek, mint a mentésre hivatott teljes gépezet. Dacára annak, hogy mérget veszek rá: a hivatásos mentők tudása és segítőkészsége kétségbe nem vonható.
Elnézést a megfogalmazásért, de a kutya alighanem ott van elásva, hogy Romániában egy kolozsvári \'56-os megemlékezéskor azonnal felszállnak, s a Sétatér felett köröznek az erőt fitogtató helikopterek, de a szigethegységbeli drámánál földön marad a száz kilométeren belül állomásozó aranyosgyéresi-lónai állomány.
Pedig most nem emlékező szavakról és néhány virágszálról volt szó, hanem emberéletekről. És ott van még a kutya elásva, hogy az ilyen helyzetek kezelésére is hivatott szerveknek állítólag nincs megfelelő műszaki eszközük. És ott, hogy az azonnali közbelépést ráadásul még jogi szabályozások is nehezítik. És ott, hogy Románia térképén olyan utak is szerepelnek könnyen járható, aszfaltozott műútként, amelyek a valóságban mezei, és a legjobb esetben is kövezett ösvények, tehát lényegesen nehezítik a terepet nem ismerő mentők dolgát.
Szóval ilyen az a rendszer, amelyikre a derék móc falusiak megint rápirítottak, mert ők voltak azok, akik emberségből és ösztönös segíteni akarásból jelesre vizsgáztak. És ilyen az a rendszer, amelynek működéséért leginkább felelős belügyminisztere amiatt sajnálkozik, hogy az ő mandátuma idején történt a katasztrófa. Világos: ha nem az ő regnálása alatt történik, ami történt, akkor minden rendben. Én viszont azt sajnálom, bocsásd meg, Uram, hogy a történtek láttán sem sül ki a szeme. Szégyenében.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!