2011. július 12., 09:242011. július 12., 09:24
Újságírói szemmel nézve valamennyi ilyen döntés a nézőt, a hírek fogyasztóját fosztja meg a tájékozódás lehetőségétől. Ha pedig egy politikai párt lekerül egy nagy nézettségű televízió képernyőjéről, a saját meggyőzési esélyeit csökkenti. Ennek ellenére érthetőnek tűnik a PDL embargója. A két vezető hírtelevízió műsorkészítési gyakorlata ugyanis nem a normális sajtóviszonyok tükre. Már az is kétségbevonható, hogy egyáltalán hírtelevíziónak lehet-e nevezni a Realitatea és az Antena 3 csatornát. A hírtelevíziókban ugyanis a hírek kapnak főszerepet; félóránként vagy óránként sugároznak hírösszefoglalót, melyből a néző tájékozódhat az ország, a világ legfontosabb történéseiről, kommentárokat legfennebb a hírek közti idő kitöltéseképpen sugároznak. A bukaresti kereskedelmi „hírcsatornák” műsorait azonban órákon át nézheti az ember, nem tudja meg, mi történt az országban, a világon. A műsorkészítők ugyanis tudósítói bejelentkezésekkel tűzdelt parttalan stúdióbeszélgetéseket illesztenek a kiadós reklámpanelek közé. Úgy gondolják, a gyorsan elmondott hírek után sokan kikapcsolnák a készüléket. Nekik pedig az a céljuk, hogy tartsák a képernyő előtt a nézőt, hogy növeljék a nézettséget és a reklámbevételeket.
Ennek a stúdióbeszélgetés a legolcsóbb módja. Ez is bocsánatos bűnnek számítana, ha nem érezné egyre gyakrabban az ember, hogy a kormányoldal politikusaira csak a viccbeli nyuszika szerepkörében számítanak. A moderátorok jelentős hányada nem is kíváncsi a véleményükre. Csak azért hívják meg őket, hogy a földbe döngölő álláspontjuk mellé a kiegyensúlyozottság látszatát keltsék. Megannyi műsorban nyoma sincs az újságírói kíváncsiságnak, a kiegyensúlyozottságnak. Az érvelés reménytelenségét a megyék átrajzolása ügyében behívott magyar politikusok is megérezhették. Míg a világ jobbik felén azért zárják be a legolvasottabb hetilapot, mert az törvénytelen eszközökkel szerzett be amúgy igaz információkat, nálunk a részrehajló félretájékoztatás is átcsúszik a rostán. A források kérdése fel sem merül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!