A legalkalmasabb reggelente megnézni az összefoglalókat a foci-világbajnokságról
Fotó: Xinhua/Wang Kaiyan/Agerpress
Javában zajlik a foci-világbajnokság. Meglehet, a fanatikus futballrajongók sem kelnek fel valamikor éjjeli, hajnali órában megnézni félálomban egy-egy meccset, legfeljebb az estieket követik. A legalkalmasabb reggelente megnézni az összefoglalókat a gólokkal és a legfontosabb helyzetekkel.
2026. június 17., 21:382026. június 17., 21:38
Számomra az a két és fél perces összefoglaló is elég angol szöveggel, de néha az Antena-tévére kapcsolok, és félig-meddig figyelve belekukkintok az éppen közvetített meccsbe, gólokba. A magyar sportadó befeketedett, de a híradót sem érdemes már nézni. Vagy egyfolytában gengsztereznek, vagy a szerzői jogok védelmében teljes csendben telnek el hosszú percek.
Most éppen a Zöld-foki Köztársaság játszik a világ- és Európa-bajnok Spanyolországgal, és gól nélküli döntetlent harcol ki. Az átlagember legfeljebb azért hallott a szigetekről, mert pénzesebb turistáknak már oda is szerveznek nyaralásokat. A fél milliónyi portugálul beszélő lakosnak otthont adó országról egyebet aligha tud. És most végre a focitudása által is bekerülhet a köztudatba. Akárcsak a marosvásárhelynyi lakosságnál alig többet számláló Curacao, amelynek a kék üvegben forgalomba hozott narancshéj-likőréről tudogatunk valamicskét. Kirándulásra aligha alkalmas hely, mióta a szomszédos Venezuela elnökét csak úgy elrabolták az éj leple alatt...
És ott van a focivébén a mélyszegénységéről nevezetes Haiti, ahol a lakosság 60 százaléka él a nemzeti szegénységi küszöb alatt. Nekik mindennapi eledelül a cukrozott sárlepény jut, de most bizonyára rendkívül boldogok, amikor a nemzeti tizenegynek drukkolnak. Ők a legnagyobb sztárok, a nyomorból való felemelkedés reményét hordozzák a suhancok számára.
A lengyeleknek drukkoltam, akik Lato góljával verték a kisdöntőben a brazilokat. De agyamba vésődött egy nem mindennapi sztori is. A világbajnoki újonc Zaire az első afrikai válogatott volt, amely akkor részt vehetett egy labdarúgó-világbajnokságon (a pontosság kedvéért: Egyiptom már az 1934-es, Marokkó pedig az 1970-es vb-n részt vett – szerk. megj.). Az ország teljhatalmú ura, a „nagy vadászunkkal” kitűnő barátságot ápoló Mobutu Sese Seko Nkuku Ngbendu wa za Banga elnök azt üzente az első focivébéjükre kijutó fiúknak, hogy:
Szó szerint így szólt a meglehetősen frusztráló távirat szövege. Nos, a csapat hozta az elvártakat: három meccsen két, három és kilenc gólt kaptak, összesen tizennégyet, miközben egyet sem rúgtak.
De remélem, a fiúk mégis túléltek a vébét, még ha nem is részesültek magas szintű államfői fogadtatásban.
És íme, Zaire újra szerepel a világbajnokságon, immár Kongó Demokratikus Köztársaság néven! Hasonló módon másodszor jutott ki a vébére Haiti is, válogatottja 1974-ben valamivel tisztességesebben teljesített: a tizennégy bekapott gól mellett rúgott kettőt. Azt nem mondanám, hogy a csoportkör után összekerülnek majd, de az egészen biztosra vehető, hogy a végső gólarányuk jobb lesz a csoportjaikban, mint ötvenkét évvel ezelőtt. Hiszen a foci sokat változott az elmúlt időben, a játékosok átjárása gyakorlattá vált.
Győzelem vagy halál? Bár a gól nélküli döntetlen is felérhet egy győzelemmel, a részvétel a legnagyobb győzelem. Távol, nagyon távol a „haláltól”.
Dr. Ábrám Zoltán
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
A társházigazda Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság csütörtöki mérkőzésével veszi kezdetét a XXIII. labdarúgó-világbajnokság, amelyen az Európa-bajnok Spanyolország és a legutóbb ezüstérmes Franciaország számít a legnagyobb favoritnak. korábban írtuk
A rekordok világbajnokságán a spanyolok és a franciák a favoritok
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.
Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!