2012. július 04., 10:252012. július 04., 10:25
Szóval egy még elviselhetően meleg váradi délelőttön, amikor az emberek buzgón ügyintéznek, a városháza körül aszfaltot törnek, szörnyű zajos nyírógépekkel frizírozzák a közeli bokrokat – a városatyáknak és hadfi-egyházfi kapcsolt részeiknek éppen ekkor támad zászlót ünnepelni kedvük. Kivonul a katonazenekar, jönnek a papok, a válogatott civilek, és mint hajdanán a véres kardot, úgy szállítja egy kommandó a lobogót a városházánál már összegyűlt bámészkodók és az őket fotózó-filmező rendőrök szeme elé. Nagy az öröm!
A buszmegállóban viszont más irányultságú tömeg kezd dagadozni: vizsgázni menő egyetemisták, a kora délelőtti hűvösebbet kihasználó, szeretteik sírját gondozni akaró idősebbek, vagy azok, akik arrafelé laknak, a piacról villamossal jöttek idáig, és most vinnék haza az ebédnekvalót. Az elektromos kijelző még négy percet, hármat, kettőt ír ki, a busz sehol. Helyette előbb népzene, majd hazafias dalegyveleg szól, de a dallamok szárnyára csak nem kapaszkodhat fel az utazni óhajtó. Aztán egy fiatal lány meglátja, hogy a tér másik oldalán megáll a busz. Aki tud, rohan, aki nem, az ácsorog a következő járat érkezéséig.
A hozzám legközelebb álló fényképező rendőrtől kérdezem meg – jó emelt hangon, hogy a zajban biztosan meghallja: miért nem lehetett legalább egy árva papírt kibiggyeszteni a megállóba, hogy a „hőn szeretett polgárok” ne álljanak ott hiába, mint a birkák?! A válasza, hogy ne mérgelődjek. Jó, de ha valóban számítana az emberek jó közérzete, akkor ezt az egész hajcihőt pár lépéssel arrébb, a folyóparti parkolóban ejtették volna meg. Csakhogy ott nem zavartak volna senkit a világi-hazafias hajbókolással, és senki nem érezhette volna át úgy istenigazából, hogy a város régi-új urai négy évre ismét helyzetbe kerültek. De ugye soha nem lehet semmit elég korán elkezdeni, biztos, most is azért alkalmazták ezt a gyorsított pöffeszkedési bemutatót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok