2010. február 19., 12:342010. február 19., 12:34
A felperesek – túlnyomórészt a magyar holokauszt áldozatainak izraeli és egyesült államokbeli lakhellyel rendelkező hozzátartozói – 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. Előbbi a holokauszt áldozataitól eltulajdonított vagyon mai áron számolt értéke, utóbbi pedig büntetőjellegű jóvátétel, amiért a MÁV „gyalázatos és buzgó módon részt vett a népirtásban”. Mit is mondjak: zseniális.
Hiszen ha az ötlet bejön, akkor a precedens nyomán végeláthatatlan perspektívák nyílnak meg például előttünk is. Például több százmillió dollárra perelhetnénk a tatárok nyilait, amiért a mongol seregek 1241–42-es magyarországi turnéja során gyalázatos és buzgó módon részt vettek a magyar nemzet jelentős hányadának kiirtásában. De ugyanígy pert indíthatnánk a Mohácsnál használt, nemzetünk színe-javának életét kioltó török ágyúk ellen is, a majtényi síkról nem is beszélve, amely cinikus módon, rezzenés nélkül tűrte, hogy Rákóczi seregei letegyék a fegyvert a császári hadak előtt.
Az igazi nagy falat persze a Párizshoz közeli Nagy-Trianon-kastély, amelyet több tízmilliárd dollárra perelhetnénk a nemzet ellen elkövetett, soha jóvá nem tehető bűn miatt, hiszen falai még ma is állnak, sőt nem átallnak továbbra is teljes szépségükben pompázni ahelyett, hogy összeomlottak volna, megakadályozandó azt a gyalázatot, hogy közöttük írják alá a világtörténelem egyik leggyalázatosabb rablóbékéjét. Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy a per hogy is zajlik majd: átalakítják a bírósági tárgyalótermet, hogy a vádlottak padján helyet kapjon egy korabeli marhavagon is?
Ha pedig ne adj’ isten, a bíróság a felpereseknek ad igazat, és a MÁV nem tud fizetni – márpedig nem tud –, akkor mi lesz? Bilincsbe verve viszik el a Nyugati pályaudvart? Amúgy ez úton is gratulálok a per kezdeményezőinek: tettükkel további érveket szolgáltattak a Jobbik-féle csőcselékpártoknak a további uszításra és gyűlöletkeltésre. Ámbátor követni is lehetne a példájukat. Be lehetne perelni őket a több mint hatvan éve történt események ilyen módon történő felhánytorgatása, a holokauszt áldozatai emlékének aljas indokból elkövetett, gyalázatos és buzgó nyereségvágy miatti meggyalázása miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok