Gesztusértékű a marosvásárhelyi Studium Alapítvány által két éve életre hívott 24 órás felolvasómaraton idei nyitása. A magyar kultúra napja alkalmából megszervezett népszerű rendezvényt idén a román kultúra napján, január 15-én románul is megtartották, a résztvevők a román szerzőkön kívül magyar művek fordításaiból is felolvastak, a szerdán zajló magyar maratonon pedig az egymás kultúrájának megismerése, elfogadása jegyében román szerzők magyarra átültetett műveire is nagy hangsúlyt fektetnek.
2014. január 21., 20:152014. január 21., 20:15
Gesztusértékű ez a kezdeményezés főleg Marosvásárhelyen, ahol az utóbbi időben ismét kiéleződtek a magyar–román ellentétek, elég ha csak a MOGYE-ügyre gondolunk, vagy arra, hogy a város polgármestere, Dorin Florea december elején lazán lefogyatékosozta a magyar diákokat, talán nem is gondolva arra, hogy ez is gesztusértékkel bír. Mint ahogy az is, hogy Florea nem vett részt a román felolvasómaratonon, helyette a két alpolgármester képviselte a rendezvényen a városvezetést.
Pedig egy város első emberének talán nem ártana elgondolkodnia azon, hogy pozíciójánál fogva minden egyes megnyilvánulása egy-egy gesztus – egyedül rajta múlik, hogy az elfogadás vagy az elutasítás, a gyűlöletszítás gesztusát gyakorolja-e. Kincses városi kollégája, Emil Boc nagyon is tisztában van ezzel, hiszen a tavalyi Kolozsvári Magyar Napok megnyitóján magyarul köszöntötte a Főtéren egybegyűlteket, majd arról beszélt, hogy a városnak minden etnikumra szüksége van, hiszen csak közösen tudunk fejlődni.
Ez is egy nyitás, bátorítás volt, amire a funari évek vad nacionalizmusa után nagyon is szüksége van a helyi magyar lakosságnak. Marosvásárhelyen most a civilek részéről érkezett a nyitás, a tolerancia követendő gesztusa, a kérdés pedig csak az, hogy meg kell-e várni Florea bukását ahhoz, hogy rendeződjenek az etnikumközi viszonyok, vagy a város első embere, ha későn is, de észbe kap.
Erdélyi magyarként sokat halljuk azt, hogy meg kell őriznünk a kultúránkat, mert ez a megmaradásunk záloga. A vásárhelyi a jó példa arra, hogy a magyar kultúra napjának Erdélyben nemcsak az értékeink sértődött fitogtatásáról, hanem a megmutatásáról is szólnia kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!