Olcsó és veszélyes dolog lenne korábbi esetekkel bizonygatni, hogy semmi szokatlan nem történt kedden a román parlamentben.
2013. december 11., 12:042013. december 11., 12:04
A kedvezményes parlamenti gyógyszertár létesítésére tett próbálkozás – vagy más, hasonló léptékű – ugyanis a botrányos amnesztiajavaslathoz képest szánalmas kísérletezgetés. Mert ez már sokkal több a társadalom tűrőképességének tesztelésénél. Itt gyakorlatilag egy csoport olyan próbálkozásáról van szó, ami már-már kimeríti a bűnszövetkezetbe tömörülés jogi kategóriáját. Olyan próbálkozásnak lehettünk tanúi, amely felér egy börtön prevenciós jellegű megtámadásával, hogy ne legyen ahová zárni a gonosztevőket.
A négy, majd egy módosítás után hatéves börtönbüntetésekre alkalmazandó amnesztiatervezetet ugyan egyelőre parkolópályára terelték, de ne legyenek illúzióink, előbb-utóbb újra terítékre kerül. A tét ugyanis óriási: egy kifele tartó politikusi generáció békés nyugdíjas korának, illetve a helyükre igyekvők repülőrajtjának biztosítása. A romániai közéletet a kezdeti privatizációtól az uniós források napjainkba zajló eltereléséig húzódó intézményesített korrupció hálózza be, s a bűncselekmény-sorozatok ritka áldozatait is inkább az uniós diktátumoknak való megfelelés kényszere dugta rács mögé, mintsem az őszinte megtisztulási vágy.
A mostani generációváltás közepette olyan nehézfiúk szabadon bocsátása a tét, mint Gigi Becali, vagy Relu Fenechiu és társai lecsukásának megelőzése. S hogy ne érhessen a diszkrimináció vádja: ebben a sorban állnak a romániai magyar közélet jogosan vagy kevésbé indokoltan célkeresztbe került szereplői is Markó Attilától Olosz Gergelyig. Bár aligha értük alakult a bűnözőpártoló parlamenti bűnözőkartell.
Az önmagát a román történelem legtisztább pártjának hirdető PSD köpönyegéből előbújt merénylők megfékezése a miniszterelnököt is jelentős erőpróba elé állítja. De hasonló éberségre kötelezi a civil társadalmat is, hiszen az adventi figyelemlanyhulás periódusára időzített próbálkozás esetleges sikere, illetve szó nélkül hagyása mindannyiunkról állítana ki mérhetetlen szegénységi bizonyítványt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!