Bálint Eszter
2019. október 14., 08:522019. október 14., 08:52
2019. október 14., 08:552019. október 14., 08:55
Nincs könnyű helyzetben a kormánybuktató román ellenzék. És nem csupán amiatt mondjuk ezt, hogy eltérő politikai nézeteik, illetve a kormányzást illető elképzeléseik miatt nem lesz olyan egyszerű kormányt alakítani, és azt a parlamenttel elfogadtatni, mint amilyen egyszerűen sikerült eltávolítani a hatalomról a Dăncilă-kabinetet.
A kormány ugyanis megy, de a csaknem háromévnyi szociálliberális, majd szociáldemokrata kormányzás által okozott károk maradnak. A gazdasági szempontból súlyos örökség lesz az egyik legnagyobb kihívása a következő kabinetnek. Mint e hasábokon is számos alkalommal megfogalmaztuk, a kapkodás jellemezte a leginkább a PSD-többségű kabinet munkáját: a folyamatos adakozás – főként bér- és nyugdíjemelések – miatt egyre mélyülő költségvetési hiányt valamiből állandóan kompenzálni kényszerültek, a bevételek ugyanis meg se közelítették a várakozásokat, nemhogy elégnek bizonyultak volna a kiadások fedezésére. Így történhetett meg egyebek mellett, hogy egyetlen infrastrukturális nagyberuházás sem indult el az elmúlt időszakban, és a már futó befektetések is nagyon sok helyen akadoznak. A büdzsé deficitje márpedig ilyen körülmények között is megközelítette az idei év első nyolc hónapjában a 22 milliárd lejt, ami 50 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet. Nem lesz tehát könnyű tartani a maastrichti szerződésben vállalt 3 százalékos maximális hiányt, hogy elkerülhető legyen a kötelezettségszegési eljárás. Persze a sajtóban már meglebegtetett elbocsátások, lefaragások, adók megoldást hozhatnának, de kérdéses, hogy az önkormányzati és parlamenti választásokat hozó 2020-as esztendő előtt ezt bármely politikai alakulat vagy koalíció bevállalná, hiszen azzal csak a PSD malmára hajtanák a vizet, a szociáldemokraták pedig megerősödve vághatnának neki az elkövetkező év keménynek ígérkező kampányainak.
Egy másik hiány is Damoklész kardjaként lebeg az ország gazdasága fölött, ez a külkereskedelmi mérleg deficitje. Magyarán: Románia továbbra is nettó importőr, a behozatal lényegesen meghaladja a kivitelt. Ennek okozója pedig, hogy a bér- és nyugdíjemelések fogyasztásra mentek, és nem befektetésre, a belföldi termelés pedig nem volt képes kielégíteni a gyarapodó keresletet, így az ország masszív importra szorult. Persze sokakban felmerül a kérdés, hogy miért is fontos a mindennapjainkban ez a makrogazdasági mutató, ezért eláruljuk: egyebek mellett ez okozta a román deviza értékvesztését: a közgazdászok számításai szerint Viorica Dăncilă miniszterelnöksége idején, vagyis 2018. január 29. és 2019. október 10. között a lej 2 százalékot veszített értékéből.
A megnövekedett fogyasztásnak egy másik negatív hatása is volt ugyanakkor a gazdaságra: a kereslet bővülése áremelkedéshez, vagyis inflációhoz vezetett. Ezt pedig nap mint nap érezzük a bőrünkön. Főként azok, akik a magánszférában dolgoznak, hiszen a közszférától eltérően ott nemigen voltak fizetésemelések a minimálbér kötelező emelésén túl.
Nem csoda tehát, hogy a vállalkozói szektor aggodalommal követi a történéseket. Egy pénteken nyilvánosságra hozott, de még a kormánybuktatás előtt készített felmérés szerint a romániai befektetők 46 százaléka úgy gondolja, hogy a gazdaság rossz irányba halad, 39 százalék az utat pozitívnak tartja, a többiek pedig nem válaszoltak.
Mint láthatjuk, a sok kapkodásnak nyögés lehet a vége. És kíváncsian várjuk, mit lép majd az új kormány, főként olyan körülmények között, hogy lassan már a jövő évi büdzsét is elő kell készíteni, konkrét elképzelésekkel viszont még nemigen rukkoltak elő.
Mi meg közben értetlenül állunk azelőtt, hogy ha már Bukarest nem költ a fejlesztésre – és ez fokozottan igaz a tömbmagyar vidékekre –, akkor miért szúrja a szemét, hogy Magyarország támogatja a vállalkozásokat, amivel nemcsak a támogatottak járnak jól, hanem a román államkassza is gyarapodik.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
szóljon hozzá!