A jelek szerint az Erdélyi Magyar Néppárt megunta az elmúlt egy évben a Magyar Polgári Párt területi és felső vezetőinek küldött kódolt üzeneteket, és hivatalosan is javaslatot tett az egyesülésre.
2013. május 06., 22:302013. május 06., 22:30
A két, parlamenten kívüli párt fúziójának legalábbis együttműködése szorosabbra fűzésének gondolata nem új keletű, gyakorlatilag egy idős az EMNP másfél évvel ezelőtti létrehozásával. A Tőkés László védnöksége alatt álló Néppárt már tavaly felajánlotta a polgáriaknak, induljanak közösen a helyhatósági, később pedig a parlamenti választáson. Ám előbb Szász Jenő, majd az utódjául megválasztott Biró Zsolt utasította el a javaslatot, így az önkormányzati megmérettetésen hármas magyar verseny alakult ki, a törvényhozásinak pedig az EMNP egyedül vágott neki az RMDSZ-szel szemben.
Holott már a számok, a 2012. júniusi önkormányzati választás eredménye is azt indokolta volna, hogy az önmagát jobboldaliként meghatározó két alakulat egyesítse erejét. Miközben a két párt támogatottsága nagy vonalakban megegyezik (a nagyjából azonos szavazatszámon túlmenően hét-hét megyei tanácsossal, hét, illetve két polgármesterrel, 266, illetve 214 helyi tanácsossal rendelkezik külön az MPP és a néppárt), összesen kevesebb mandátumot szereztek, mint 2008-ban egyedül az MPP.
Ennek a párharcnak eddig az RMDSZ volt a legnagyobb haszonélvezője, amely karba tett kézzel szemlélhette, amint az alternatívájaként létrehozott konkurens alakulatok kioltják egymást. Holott a számokon túlmenően az is intő jel volt a polgáriak számára, hogy az MPP-t tavaly októberben – a Nemzetstratégiai Intézet létrehozásával – kivonták Szász Jenő irányítása alól. Akinek a személyében a néppártiak mindig is a közeledés legfőbb akadályát látták.
Persze az esetleges egybeolvadás Szász „félreállítása\", a mostani hivatalos felajánlás ellenére sem fog megtörténni egyik napról a másikra még akkor sem, ha az EMNP által folytatott szervezetépítéssel párhuzamosan az MPP szétesésének jelei egyre nyilvánvalóbbak. Az RMDSZ-es dominancia megtörésére, a reális alternatíva megerősítésére azonban csak összefogással van esély, amelyet politikai főpróbaként kiválóan meg lehetne ragadni a 2014-es európai parlamenti választásokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!