Gheorghe Funar újra hasít, mint a penge. Az egykori kolozsvári polgármester, aki egyetemi tanár lehetne a kreatív magyargyűlölet tudományágában, ha lenne ilyen, még mindig képes olyanokat mondani, hogy ha a kijelentései megdöbbentőségfaktorát elektromos energiává lehetne alakítani, egy évig az hajtaná a kincses város villamos- és trolibuszállományát.
2014. március 07., 14:302014. március 07., 14:30
Funar most, tíz évvel azt követően, hogy három mandátum után búcsúzni kényszerült a polgármesteri tisztségtől, elárulta, miért festette a román zászló színeire, piros-sárga-kékre a kolozsvári padokat és szemeteskukákat.
Nos mint kiderült, nem arról van szó, hogy a magyarokat akarta volna hergelni. Egyszerűen csak saját, román nemzettársainak történelmi tudását próbálta pallérozni, mert hogy – mint kifejtette – olyan adatokra bukkant, miszerint a mai Erdély területén egykor élt dákok már tízezer évvel ezelőtt is itt voltak, sőt valójában ők az emberiség első, legősibb civilizációjának képviselői. És mivel a zászlajuk, illetve az egyenruhájuk is piros-sárga-kék volt, az egykori elöljáró, akinek minden ezzel ellenkező történelmi és régészeti bizonyíték ellenére szent meggyőződése, hogy a románok a dákok leszármazottai, a kukák és a padok trikolórra festésével csak arra akarta felhívni honfitársai figyelmét, hogy eddig hamis történelmet tanítottak nekik az iskolában.
Hozzátette: Budapest korábbi zászlaja is azért volt piros, sárga és kék, mert a Duna jobb oldalán elterülő városrész helyén egy Buda nevű dák vár állt, amiből a település mai neve is származik. Meg kell vallanunk, még mindig nehezen térünk magunkhoz Funar mester értékes felfedezései nyomán. Hiszen amúgy tisztában vagyunk vele, hogy a dákok művelt és bátor nép voltak, de hogy a világ összes fejlett civilizációja tőlük származott, ez valóban meglepő fordulat.
Mint ahogy a Buda helynév dák eredete is, én Funar helyében ezen a vonalon továbbmennék egy kicsit, hiszen innen már csak egy lépés, hogy kiderüljön: maga a nagy vallásalapító, Buddha is dák volt, hiszen neve ugyanúgy hangzik, mint az egykori dák váré. Kérdéses ugyanakkor, hogy Andorra és az afrikai Csád zászlaja miért ugyanúgy piros-sárga-kék, mint a román, de lehet, már bennük is tudatosult dák eredetük, és így tisztelegnek őseik előtt.
A továbbiakban nem csodálkoznánk, ha hamarosan kiderítené, hogy voltaképpen a dinoszauruszok is egy fejlett dák civilizáció képviselői voltak. A pusztulásukat okozó aszteroidát pedig a betolakodó magyarok ősei küldték a Földre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.
Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!