2013. január 10., 09:332013. január 10., 09:33
A nemzetközi szövetség fegyelmi bizottsága első látásra elrettentőnek szánt büntetést szabott ki a magyar és a bolgár válogatottra, arra azonban aligha gondoltak a zürichi luxusirodákban székelő, kényesen „polkorrekt” sportdiplomaták, hogy egy amúgy is feszült hangulatúnak ígérkező meccs előtt két és fél hónappal végképp kiszabadították a szellemet a palackból.
A magyar szurkolók augusztusi antiszemita viselkedése természetesen megbocsáthatatlan, de mintha a FIFA az európai szövetségnél jóval szigorúbban kezelné a hasonló ügyeket. Míg az UEFA az elmúlt három évben a román és moldovai drukkerek több magyarellenes megnyilvánulását is elintézte némi pénzbüntetéssel és a jövőre nézve nagyobb szigorúságot jósló ejnye-bejnyével, a FIFA elsőre szinte a legsúlyosabb büntetést szabta ki. Ilyen büntetést Európában a közelmúltban csak a szerb válogatott kapott, amelynek szurkolói szabályosan szétverték a genovai stadiont, félbeszakítva az olaszok elleni meccset.
A legsunyibb húzás azonban az időzítés. Egy novemberben meghozott ítélet kihirdetésével másfél hónapot várt a FIFA, nehogy már a szervezet hétfői gálája előtt megsértse az egyik rangos elismerést, a Puskás-díjat kitaláló magyarokat.
A remélt célt, a rasszizmus és idegengyűlölet visszaszorítását azonban aligha éri el ez a döntés. Akár sikeres lesz a magyar fellebbezés, akár nem, a március 22-ei mérkőzés, a vb-selejtezők egyik amúgy is legforróbb hangulatú összecsapása kapcsán máris sikerült felszítania a parazsat a FIFA-nak. A találkozók hangulatát egyre inkább sterilizálni szándékozó szervezet aligha képes egyik napról a másikra kitörölni a túlságosan hosszú múltra visszatekintő kölcsönös gyűlöletet. Az pedig már szociostatisztikai tény, hogy egész Kelet-Európában, így Magyarországon és Romániában is hatalmas az átfedés a foci-ultrák és a szélsőjobboldali pártok szimpatizánsai között.
Köszönjük, FIFA, hogy újabb frontot nyitottál!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok