2011. július 21., 09:022011. július 21., 09:02
A kivárás egyik magyarázata nyilvánvalóan az lehet, hogy a tárcavezető az eltelt időszakban tárgyalásokkal, azaz diplomatikus eszközökkel próbálta jobb belátásra bírni azt a kolozsvári városvezetést, egyszerűbben Sorin Apostu polgármestert, amelynek/akinek tudta nélkül aligha kerülhetett volna a szobor elé a funári és vasgárdista időket idéző, nyíltan magyarellenes hangulatkeltő, ráadásul a történelmet hamisító tábla. Csakhogy lám, a diplomatikus eszközök semmire sem vezettek. Mindez fényesen tükrözi a romániai többség-kisebbség viszony értelmezését – miszerint a többség tulajdonosa, azaz kényura a kisebbségnek, s azt tehet, amit akar –; de a tényállás azt is érzékelteti, hogy Romániában mennyit ér a jó érzés, a korrektség, a törvény és egyéb ilyen haszontalanság, ha az előbb említett mentalitásban fogant érdekek úgy kívánják.
Kelemen Hunor tegnapi lépéséből ugyanakkor arra is lehet következtetni, hogy örökségvédelmi tárcavezetőként, de RMDSZ-elnökként sem akart nagyon lemaradni, hiszen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régióelnöke, Gergely Balázs a táblaelhelyezést követő ötödik napon, azaz május 27-én már feljelentést tett az ismeretlen (?) elkövető(k) ellen, sőt a beindított nyomozás során minap az ügyészek Gergelyt meg is hallgatták. Márpedig Kelemennek Románia művelődési és örökségvédelmi minisztereként elsőként kellett volna lépnie és eljárnia, mert ő az ország teljes, a Mátyás-szobrot, de Verespatakot és a Házsongárdot is magába ölelő kulturális öröksége óvásának elsőszámú felelőse. Egyelőre talány, hogy miféle maszatolás zajlik a kulisszák mögött, csak az látszik egyértelműen, hogy a lezáratlan táblaügy csak feszültséghez vezető, koszorúra koszorú, táblára tábla esztelenségek forrása. S hogy a Mátyás-táblaügy meglehetősen forró kása, amit a nyomozók is csak kerülgetnek, mint a macska, ahelyett, hogy szétnéznének a kolozsvári városházán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!