Fény a brüsszeli alagút végén

Nincs víziójuk, üres jelszavakat ismételgetnek csupán, de nyakukba hullott pozíciójuk révén fontosaknak, befolyásos politikusoknak képzelik magukat. Ez az állapot is hozzájárult ahhoz, hogy Brüsszel mára a világpolitika mellékszereplője lett. A problémát lassan kezdik észrevenni azok is, akik eddig minden bíráló szóra Európa-ellenességet kiáltottak. Csakhogy a megoldásban, a változtatás mikéntjében távol van még a közös nevező.

A rozsdásodó brüsszeli rendszer mégis az enyhe javulás irányába indult. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság élén valóságos felüdülés Jean-Claude Juncker után. A német politikus minden nyilatkozatával azt üzeni, hogy tiszta lappal, az előítéleteket félretéve igyekszik megújítani a testület működését. Ettől még az Unió politikáját továbbra sem ő fogja meghatározni, az többnyire a párizsi elnöki hivatalban és a berlini kancellárián dől el.

Mi az, amivel Von der Leyen megpróbál újítani? Először is mellőzi az utóbbi években mindent meghatározó ideológiai lózungokat. A pragmatikus, erőt sugárzó, gazdasági és külpolitikai pozícióit érdekei szerint erősíteni próbáló Unió helyett egy ideológiai szövetséggé zsugorodott Brüsszel. Az Európai Bizottság elnöke felismerte, hogy ennek a közösségnek a tagjait nem elsősorban az egység ideája hozza lázba, hanem az okos együttműködésen alapuló közös érdekérvényesítés.

Az új testület összetétele ettől még nem lesz jobb vagy rosszabb, mint az előző, de befolyása és hitelessége nőhet abban az esetben, ha vezetője kitart elképzelése mellett. Nem kérdés ugyanis, hogy Ursula von der Leyen hamarosan a támadások kereszttüzébe kerül. Brüsszel önjelölt ideológiai komisszárjai már az Európai Parlamentben pellengérre állítják egyes biztosok jelölésének elfogadása miatt. Akkor kezdődik csak el igazán Von der Leyen munkája.

De nézzük, jól járt-e Románia, illetve Magyarország a rájuk osztott portfóliókkal? Bukarest és Budapest is azt a „tárcát” kapta, amit eredetileg megcélzott. El lehet viccelődni a román rátermettségen a közlekedést illetően, nyilván Rovana Plumbot nem is kerülik el a bírálatok a strasbourgi szakbizottsági meghallgatáson, de ettől még Romániáé marad ez a kiemelten fontos terület. Bukarestet ezerszer temették az uniós elnökség átvétele után, aztán – elsősorban profi külügyi bürokratái révén – mégiscsak zökkenőmentesen levezényelte a félévet.

Magyarország számára több szempontból is diplomáciai siker Trócsányi László pozíciója. A volt igazságügyi miniszter jelölése ellen is számítani lehet újabb bírálatokra a magyar jogállamért aggodalmaskodó brüsszeli ideológusok részéről, de a „tárcát” már nem tudják elvenni Magyarországtól. Az Unió szomszédság- és bővítéspolitikájáért felelős biztosi poszt révén Budapest az évek óta egyengetett külpolitikai céljait brüsszeli színekben is képviselheti. A visegrádi négyek szövetsége mellett Magyarország erősítené az észak–dél irányú térségbeli együttműködést, ehhez pedig hozzátartoznak a nyugat-balkáni államok. Ezen belül Szerbia uniós csatlakozásának segítése, a nagyon jó magyar–szerb kapcsolatok mellett, az EU határain belülre vágyó vajdasági magyarság miatt is érdeke Budapestnek.

És akkor még nem beszéltünk a kárpátaljai magyarok sorsát megnehezítő Ukrajnáról, amelynek mostantól a magyar EU-biztossal kell tárgyalnia európai integrációs vágyairól. Hosszú évek után, most talán ismét érdemes lesz figyelni az Európai Bizottságra.