2011. január 19., 10:462011. január 19., 10:46
Neves értelmiségiek, emberjogi harcosok – Nyugat-Európától egészen keleti tájainkig – vizionáltak diktatúrát és cenzúrát úgy, hogy csak közvetett információjuk lehetett magának a jogszabálynak a tartalmáról, és az effajta önkényes szövegértelmezés révén arathattak részsikert, hiszen mondhattak bármit, a közönség többsége soha el nem olvas egy 168 oldalas törvényt.
Minden épeszű ember felkapja viszont a fejét azon, hogy miközben egyesek halottnak nyilvánították a magyarországi szólás- és sajtószabadságot, ugyanezek a kritikusok bármit, bárhol elmondhatnak a médiatörvényről – éppenséggel ennek a jogszabálynak a szelleme alapján. Az pedig már fölöttébb gyanússá teszi a bírálatok megalapozottságát, amikor román történész szájából halljuk: félti a magyar demokráciát a törvénytől, Orbán Viktortól és kormányától, hiszen pesti barátjától tudja, hogy a Fidesz cenzorai még a blogokra is rávetik magukat.
Miközben ha első kézből tájékozódna, tudhatná, hogy a magáncélú blogokat a jövőben sem ellenőrzik. Sajnos ugyanezzel a félretájékoztatási módszerrel operál – honosításügyben – az RMDSZ Bihar megyei szervezete is, amely úgy igyekszik ráerőszakolni „hathatós” támogatását a magyar állampolgárságot igénylőkre, hogy közben félrevezeti őket, sőt cinikus módon úgy állítja be, hogy minderre a közösség kérte fel. Ráadásul a párt nagyváradi potentátjai azután sem hajlandók abbahagyni a jóhiszemű magyarok hülyítését, hogy kiderül: badarságot állítanak, hiszen a magyar hatóságok valamennyi, román nyelven kiállított okiratról fordítást kérnek.
Reakciójuk: követelje a nép a magyar államtól a fordítások kötelezettségének elengedését, hogy mégis nekik legyen igazuk. Éppen itt az ideje, hogy az RMDSZ felső vezetősége valahogy leállítsa az elszabadult hajóágyúként viselkedő bihariakat, akik nyilvánvaló kampánycéloktól vezérelve legszívesebben már honoráriumot fizetnének a honosítandóknak, csakhogy náluk igényeljenek információt. Tökéleteset, olyat, amit kizárólag ők tudnak…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok