VEZÉRCIKK – Reális esély mutatkozik a kovásznai szívkórház nevének megváltoztatását célzó „merénylet” megtorpedózására, miután a helyi önkormányzat román tagjai sem tudnak azonosulni a város „nagy szülöttje”, Nicolae Teculescu piedesztálra emelésével.
2015. április 22., 20:032015. április 22., 20:03
A vajnafalvi juhászfészek léte révén mindig is kétnyelvűnek tekintett háromszéki település legutóbb az országos hírű kórház nevének megduplázása miatt került a figyelem középpontjába.
Egy civil egyesület a multikulturalitás jegyében vélte megtalálni a kétes hírű egykori balneofelcser személyében dr. Benedek Géza méltó társát. Talán abból a meggondolásból, hogy az örökkévalóságba is szórakoztatóbb kettesben bevonulni, nem beszélve arról, hogy a Tündérvölgy felé is Vajnafalván át kanyarog az út.
A kedélyeskedésen túl persze nincs szó egyébről, mint a történelemhamisítási szándék minősített esetéről. Arról a késztetésről, amely a kommunista rendszer itt ragadt képviselői által izzított román öntudat túlburjánzását célozza, amely képtelen elfogadni, hogy Háromszéken többnyire magyarok fújták a Nemerét az elmúlt évszázadok folyamán.
A falábú „orvos” múltból való előráncigálása szánalmas kísérlet a meghatározó helyi román jelenlét igazolására. Abban a jelek szerint soha nem múló meggyőződésben, hogy az országos többség hatalmának érvényesítését semmi sem akadályozhatja. A román tanácsosok értetlenkedését bizonyára az is táplálja, hogy őket senki sem kérdezte a „dublőr” személyének megnevezéséről. Az ortodox egyház szállodával való megajándékozásának sikere nyomán vérszemet kaptak a jó civilek – persze miért ne, hiszen ami egyszer működött, miért ne működne másodszor is.
A román vétó, no meg a tízezres nagyságrendűnek ígérkező tiltakozóaláírás-kezdeményezés vélhetően megsemmisíti a Teculescu-akciót, ám a törekvést aligha. Kovásznán ugyanis egyértelműen székelyföldi hadfőállást igyekszik kiépíteni a hatalom, amit az erélytelen – vagy hatalmi játszmákba keveredett – városvezetés egyelőre nem látszik észlelni.
Pedig a békés egymás mellett élés nemcsak egyoldalú engedményeket jelent, hanem karakteres kiállást egy történelmi régió hagyományai, identitása mellett. A tények ugyanis soha nem állnak fél lábon.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!