Ahogy az várható volt, a parlament Pandóra szelencéjét nyitotta meg azzal a felelőtlen és arcátlan lépéssel, amellyel különleges nyugdíj-kiegészítést szavazott meg a saját tagjai számára. Ezek után ugyanis gyakorlatilag lehetetlen érveket találni az ellen, hogy mások miért ne lennének jogosultak különleges illetményekre.
2015. december 30., 19:142015. december 30., 19:14
Érezték ezt a honatyák is, hiszen a luxusnyugdíjat leginkább forszírozó szociáldemokraták máris előálltak két – igaz, más pártok által is támogatott – demagóg javaslattal, miszerint egyrészt a pedagógusok, másrészt a mentőszolgálatok munkatársai is legyenek különleges nyugdíjra jogosultak.
Már most biztosra vesszük, hogy a többi közalkalmazotti kategória is követelni fogja a speciális nyugdíjat.
A szakszervezetek most a minimálbér emelése kapcsán zsarolták meg utcai demonstrációkkal a kabinetet. Amelynek immár engednie kellett – ugyan nem januártól, de a tervezettnél jobban emelik a minimálbért –, pedig a béremelést nem is a jelenlegi, szakértőinek mondott kormány, hanem szociáldemokrata vezetésű elődje ígérte meg.
Csakhogy egyrészt a honatyai luxusnyugdíjak után már nem volt mivel védekezni, másrészt a kormány nem annyira független a pártoktól, mint azt szeretné elhitetni. A miniszterelnök liberális kormány tagja volt, vagyis a politikai kötődések akkor is megvannak, ha párttagkönyv nincs. A jövő évi választások előtt pedig a kormányozni készülő liberálisok nem engedhetik meg maguknak, hogy elutasítsák a béremelést. Hogy honnan lesz minderre pénz, azon ráér a választások után gondolkodni.
A felmérések alapján a polgárok többsége szerint is inkább jobboldali kötődésű, „független” kormánynak pedig azt követően, hogy immár a vérszemet kapott szakszervezetek zsarolásának is engedett, várhatóan újabb, a baloldal által feltüzelt társadalmi csoportok anyagi követeléseivel kell szembenéznie. Félő: a felelőtlen, populista törvényjavaslatoknak sincs még vége, így a kabinetnek ahelyett, hogy egyáltalán elgondolkodhatna azon, hogyan fordítsa az államkasszában lévő összegeket infrastrukturális beruházásokra, illetve munkahelyteremtésre, további milliárdokat kell majd elosztogatnia. Már amíg van, amiből.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!