2012. szeptember 05., 09:362012. szeptember 05., 09:36
A közelgő iskolakezdés miatt most újra a katasztrofális helyzetben lévő oktatási rendszer van terítéken. A tanévnyitás előtt mindenki kapkod, kilincsel, nem tudja, hogyan is csinálja. A szervezésben részt vevők egymásra mutogatnak, miközben a szülők idegtépő harcot vívnak azért, hogy gyermeküknek a lehető legjobb legyen.
Aztán a tanév végén megjönnek az eredmények, a számok pedig önmagukért beszélnek. Azonnal kezdetét veszi a bűnbakok keresése: az aktuális politikai hatalom a hibás, mert nem volt hajlandó folytatni az elődök által elindított reformot, és játék közben változatott a szabályokon; az előző kormány a hibás, mert meggondolatlan intézkedéseket foganatosított; az önkormányzat a hibás, mert képtelen volt megfelelő körülményeket biztosítani az iskolákban; a tanár a hibás, mert nem ért a gyerekekhez és ahhoz, amit tanít; a diák a hibás, mert csak a közösségi portálok érdeklik.
Az a legszomorúbb, hogy ez mind-mind igaz. A politikusok már régen bebizonyították, számukra a tanügy csak egy frontvonal a sok közül; az önkormányzatok több helyen még ma sem képesek arra, hogy önerőből bevezessék a vizet az iskolaépületbe; a jó pedagógusok vagy az annak valók túlnyomó többsége az éhbérrel „kecsegtető” oktatási rendszernek hátat fordítva, kényszerpályán keresi meg a mindennapi betevőt; a diákoknak pedig ebben a káoszban jobb dolguk is van annál, minthogy – mentorok és példaképek hiányában – tanulásra adják a fejüket.
Biztos van mindenre megoldás, ám amíg az illetékesek észhez térnek, a legfontosabb, hogy az állandó bűnbakkeresés helyett először is a saját házunk táján nézzünk szét. Ugyanis ahogy nő a külső zűrzavar, úgy sokszorozódik meg a család felelőssége, és ha a gyerek ilyen körülmények között is megkapja otthon azt az odafigyelést, ami nélkülözhetetlen, szinte biztos, hogy – a tanügyünkkel ellentétben – nem a bukottak listájára kerül.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.