VEZÉRCIKK – Olyan autópálya-szakaszok megvalósíthatósági tanulmányaira költ eurómilliókat a Ponta-kormány, amelyek megépítése nem is szerepel az éppen általa kidolgozott, jelenleg az Európai Bizottság jóváhagyására váró közlekedésfejlesztési stratégiában (master plan) – hívta fel a figyelmet csütörtökön a sajtó.
2015. július 05., 19:312015. július 05., 19:31
Mint kiderült, az észak-erdélyi autópálya Fogaras és Segesvár közötti szakaszának – ami a tervben nemhogy sztrádaként, de még országútként sem szerepel – újratervezésére 5 millió euró értékű közbeszerzési eljárást hirdettek meg, miközben nem sokkal korábban szintén teljesen érthetetlen körülmények között kötöttek szerződést a Marosvásárhelyt Gyergyóditróval összekötő sztrádaszakasz megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítésére – a dokumentumnak csak 2021–2022-ben kell elkészülnie, a kormány viszont már kiadta arra az 5 millió eurót.
Tízmillió euró megy tehát el olyan autópálya-szakaszokra, amelyeken igen kevés az esélye, hogy 130 kilométer/órával száguldozzunk, az eddigi tempót ismerve nem is gyerekeink, hanem inkább unokáink felnőttkorára tennénk meg a téteket, ha fogadni kellene.
Eközben a Román Vasúttársaság (CFR) arra panaszkodik, hogy idei költségvetése legalább négyszeresére lenne szüksége, hogy olyan mértékű beruházásokat tudjon kieszközölni, amelyek révén jelentősen meg tudna növekedni a jelenlegi csigatempó. Közel 3 milliárd eurónak megfelelő összeget kérnének pluszban, hogy európaibbá tegyék szolgáltatásaikat. Ezeket ugyanis egyre kevesebben veszik igénybe. Nem is csoda, hiszen kétszer meggondolja az ember, hogy bevállalja-e például a Nagyvárad és Csíkszereda közötti, közel kilencórás zötykölődést.
Tehát azt már tudjuk, hogy 10 millió eurót inkább a vasúti infrastruktúra fejlesztésére kellett volna irányítani az asztalfiókokba szánt autópályatervek helyett, amelyeket ugye, mint már sokszor láthattuk, a megvalósításig még jó párszor átrajzolhatnak.
Nem nagy összeg, de valószínűleg nemcsak ennyi megy pocsékba. Nem most tapasztalunk ugyanis először hasonló méretű fejetlenséget. S arra sem igen van remény, hogy utoljára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!