Magánszemélyek nem alkalmazhatnak a továbbiakban napszámosokat, csak ha valamilyen vállalkozási forma keretében teszik. Pontosabban: újra nem alkalmazhatnak.
2014. március 26., 20:532014. március 26., 20:53
A romániai törvényalkotás esetlegességéről ugyan beszédes példák árulkodnak, mégis szemet szúr, ha egy törvényről szűk öt hónap alatt máris kiderül, hogy nem működik. Olyan öt hónap alatt, ami nem is számít szezonnak, hiszen a mezőgazdasági tevékenység télire igencsak összehúzza magát. Azaz a pudingot legfeljebb megkóstolhatták az érintettek, de megenni már nem volt lehetőségük.
Persze üdvözlendő minden, a jogalkotási tevékenység javítását célzó intézkedés. A napszámostörvény legutóbbi, tavaly novemberi módosításáról azonban nem a gyakorlatban derült ki, hogy foltozásra, esetleg újraszabásra szorul, a szakemberek mindjárt az elején kételkedve fogadták. A jogszabályhoz ugyanis egészen egyszerűen elfelejtettek alkalmazási módszertant írni, de még a napszámosterületeket is csak „repülőből\" rajzolták körül. A hosszú téli hónapok elmélkedései alatt pedig arra a következtetésre jutottak, hogy jobb a békesség, az adózási és munkabiztonsági szempontból nehezen ellenőrizhető területet inkább kiveszik a pakliból, semhogy megoldást keressenek a problémára.
Félő azonban, hogy a feketésszürke gazdaság kifehérítését célzó törekvések jegyében fogant újabb módosítás nem éri el a célját. Az egyre szűkülő vidéki megélhetési lehetőségek, illetve a háztáji gazdaságok munkaerőigényének egymásra találását lehetővé tevő korábbi törvény megváltoztatása ugyanis egyik fél kedvét sem fogja gyarapítani. A gazdáknak csak bizonyos volumenen túl éri meg a különböző vállalkozói formák „felöltése\", a napszámosoknak pedig egyelőre csak az azonnal és hiánytalanul zsebbe kerülő összeg a fontos.
Így hát ki-, illetve félárnyékba szorul a mezőgazdasági napszámosok tekintélyes rétege, az ellenőrök pedig kényelmesen pásztázhatják a reklámipar szórólapozóinak szem előtt lévő rétegét. Az összképen pedig az sem javít, hogy mára azt is egyértelműsítették: az erdőkitermelésre fogadott napszámos nem végezhet szakképzettséget igénylő favágói munkát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!