2013. április 08., 07:542013. április 08., 07:54
Mert igaz ugyan, hogy a mérleg egyik serpenyőjében ott van a több száz új munkahely, valamint a helyi önkormányzat kasszájába befolyó adó, a másikba viszont a nagyipari kitermelés és feldolgozás miatt ellehetetlenülő, hasonló profilú kisvállalkozások, valamint a letarolt hegyoldalak kerülnek, amelyek immár a jövő generációk életminőségét is károsítják.
Közhelynek számít, hogy a Székelyföld egyik legnagyobb kincse ma az ipari létesítmények jelentős részének csődje után a „zöld arany”, azaz a fa. Ezért már évek óta zajlik az erdők kivágása, amely – gyakran politikai segédlettel – nem egyszer a törvényesnél jóval nagyobb mértékben történik. Persze nem célunk képmutatónak lenni: a faanyagra szükség van, a bútoripartól kezdve az építőipar és még számos más iparág alapanyagát jelenti, mint ahogy a munkanélküliségtől sújtott kistelepüléseken is szinte megváltásnak számít egy új beruházó megjelenése. Azonban nem árt odafigyelni arra, milyen közép- és hosszú távú eredményekkel járhat egy ilyen nagy kaliberű beruházás. Egy nagy kapacitású fűrészmalom ugyanis még nem igazán nevezhető komoly iparnak, viszont kitűnően alkalmas arra, hogy akár néhány éven belül nehezen visszafordítható károkat okozzon az ökoszisztémában.
Szó sincs arról, hogy a kapitalizmus, a beruházások ellen emelnénk szót, a szabad vállalkozó szellem bátorítása nélkül nem képzelhető el sem a Székelyföld, sem más magyarlakta régió fellendülése. Viszont érdemes lenne elgondolkodni olyan megoldásokon, amelyek nem csupán az alacsony hozzáadott értékű termelésre alapoznak. A helyi vállalkozók támogatása, bátorítása és az, ha az óriási kapacitású fűrészmalmok helyett termelő, például bútorgyártó vállalkozások létrejöttét szorgalmazzák az illetékes hatóságok, mindemellett pedig komoly hangsúlyt fektetnek a turisztikai szolgáltatások versenyképessé tételére, talán hosszabb távú megoldást jelenthetne a gondokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok