2009. december 29., 10:282009. december 29., 10:28
A rosszabbik változat pedig megsértődik és orrolni – vagy ahogyan Gyergyóban mondják, merkelni – kezd, mihelyt valaki más használja az ötletét. Aztán vannak a tevékenyek, mely csoportnak szintén két változata van. A csendben dolgukat végzők rendszerint kevés pénzért tisztességesen és sokat dolgoznak.
De vannak még a jó PR-ral és marketinggel rendelkező tevékenyek, akik mihelyt egy fogpiszkálót innen oda tettek, rögtön „hírharsonák” tucatjainak címlapján jelenik meg a fotójuk, amint éppen ama fogpiszkálót teszik innen oda. Jó viszont, hogy mindkét változatra leginkább a munka jellemző. Létezik azonban kekeckedő-akadékoskodók számbélileg kevés, de annál hangosabb csoportja, amelynek szintén többféle változata ismert. Megkülönböztethető például a gerinces kekeckedők csoportja, akik nyíltan vállalják a többségtől eltérő véleményüket, sőt megtalálják a megfelelő „szócsöveket” is ennek minél zajosabb közzétételére.
Ez a kategória akár pozitív hatással is lehet a dolgok menetére, ugyanis éles szemmel észreveszik a hibákat, és a tevékenykedőket még jobb munkavégzésre bírják. Ennek a csoportnak viszont létezik a „puhatestű” változata, amelyre leginkább a gerinctelenség jellemző, ők vagy egy gerinces kekeckedő háta mögé bújva fröcsögik a világba destruktív véleményüket, vagy névtelenül jelentgetnek különféle hatóságoknál. Kedvenc kisvárosomban azonban nemrégiben megjelent egy harmadik változat is – a fantom kekeckedő –, amely egymagában übereli az előző kettőt.
Legfontosabb ismérve, hogy elsőre hitelesnek tűnik, hiszen névvel és címmel jegyzi a különféle hatóságokhoz fogalmazott feljelentéseit, és ha a címzett ellenőrző szerv nem rendelkezik kellő helyismerettel, akár el is hiheti a panaszlevélben foglaltakat. Mert Bukarestből nézve, melyik hatóság ne adna hitelt a gyergyószentmiklósi Virág negyed 47/A /5 alatt lakó R. Nicolaénak? Hiszen név is van, cím is van, teljesen hihető szöveg is van. Csupán a gyergyóiak tudják, hogy a Virág negyed 47/A tömbház, noha tervek szintjén létezett, soha nem épült fel, ergo az itt lakó R. Nicolae sem lehet más, mint egy fantom.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.