2011. május 05., 10:162011. május 05., 10:16
A várhatóan ősszel valósággá váló programnak természetesen megvannak az előzményei, hiszen az 1989-es rendszerváltozás óta – mindenféle különösebb állami támogatás nélkül – szép és tartós testvérkapcsolatok alakultak ki magyar és magyar gyermekek, emberek, családok, egyházi gyülekezetek, iskolák, falvak, városok és megyék között szerte a Kárpát-medencében. De lényegesen javulhat a helyzet, ha mindehhez a nemzetpolitikai szintre emelt ügyhöz az állam ad egy kis hátszelet.
Az imént emlegetett ártó szemlélet helyreigazítása gyanánt. A kezdeményezés annál hatásosabb lehet, hogy kivitelezői és haszonélvezői a legfeljebb tájékozatlan, de előítéletektől és tévhitektől (még) mentes gyermekek. Mert a gyermek az, akinek a lelkébe játszva tanulva és tanulva játszva bele lehet csepegtetni azt a minden kétséget kizáróan igaz tényt, miszerint a Magyarország határain kívül élő magyarok nem románok, nem ukránok, nem horvátok, nem szlovének, nem szerbek, nem szlovákok, nem osztrákok, nem amerikaiak, nem kanadaiak, nem turisták, hanem ugyanolyan magyarok, mint az ország határain belül élők. És fordítva: a Magyarország határian belül élő magyarok nem táposok, nem mostohák, nem árulók, nem idegenek, hanem ugyanolyan magyarok, mint mi.
Ha ez így rögzül a mai gyermekek szívében és lelkében, ha ezt így is élik majd meg, biztosan ők is eszerint nevelik majd utódaikat, és igen remélhető, hogy eszerint nevelkednek majd a jövő nemzedékek is. S akkor eljön az idő, amikor utódaink már nem határon túli magyarokról s nekünk szánt támogatásokról vagy programokról beszélnek majd, hanem egyazon vérkeringésben működő nemzetről. Vagyis az igazi tartalomról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!