2012. szeptember 13., 09:432012. szeptember 13., 09:43
Hogy a román Justitia hatalmát szimbolizáló szemfedő, kard és mérleg jelkép csupán, és nem tükrözi a valóságban az igazságos jogot, amely előtt mindenkinek egyenlőnek kellene lennie, azt az is bizonyítja, hogy az EU-nak meg sem fordul a fejében megszűntetni a hazai igazságszolgáltatás megfigyelését. És mindezt Brüsszel nem azért teszi, mintha bedőlne a romániai politikusok untig hangoztatott, ki-ki érdekének megfelelően előadott véleményének, miszerint az igazságszolgáltatás politikai távirányítással működik.
Az uniós illetékesek nagyon jól tudják: ha feloldanák a monitorozást, a politikusok – közülük elsősorban a hatalmon lévők – hiénaként vetnék magukat az igazságszolgáltatásra, amely maradék függetlenségét is elveszítené. Erre legutóbb a bukaresti parlament szolgált konkrét példával, amikor a képviselők – élen Borbély Lászlóval és Victor Dobréval – fényes diadalt arattak az igazságszolgáltatás fölött, meghiúsítva az RMDSZ-es és liberális politikus elleni bűnvádi eljárás beindítását.
Az alsóház gyakorlatilag a nyomozó hatóság fölébe helyezte magát, és kimondatlanul is azt üzente: a jog igenis különbséget tesz egyes emberek között, előtte nem mindenki egyenlő. Ettől függetlenül persze megtörténhet, hogy Borbély is, Dobre is ártatlan, és az ügyészség által megfogalmazott gyanú mindkettejük esetében megalapozatlan.
Csakhogy ezt még véletlenül sem a parlament, a politikai osztály tiszte megállapítani, hanem a mindenkit megnyugtató verdikt kimondását rá kell szépen bízni a bíróságra. Ellenkező esetben visszaforgatjuk az idő kerekét egészen odáig, amikor az állampárt székházában születtek ítéletek egyesek bűnösségéről és ártatlanságáról, a törvényszéknek pedig csak tudomásul vételi joga maradt. Esetünkben a hazai politikum soha nem mossa le magáról, hogy egyszerűen falazott a két képviselőnek, akinek ügyében a maga hatáskörébe vonta az ítélethozatal jogát. Borbély – szavai szerint – megkönnyebbült képviselőtársai döntése nyomán. A helyében mi nem mögéjük bújva bizonygattuk volna ártatlanságunkat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok