2013. január 11., 07:032013. január 11., 07:03
Az történt ugyanis, hogy a szélsőséges sovinizmus Mozartja, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke úgy döntött: a Bukarestben parlamenti képviselővé választott Gigi Becali helyett azt a Dan Zamfirescut küldi az Európai Parlamentbe, aki ezredesi rangig vitte Ceauşescu hírhedt titkosrendőrségében, a Szekuritátéban.
Csak kalapot emelni tudunk a döntés előtt, hiszen el kell ismerni: minőségi cseréről van szó, mert egy birkakupecből lett politikus lehet, hogy bohócnak jó, de az Európai Parlament méltósága mégiscsak megköveteli, hogy egy magára valamit is adó szélsőséges párt legalább egy volt kommunista kémelhárítóval emelje az intézmény fényét.
Azért tanulságos, hogy 2013-ban már megint (vagy még mindig) azzal kell szembesülnünk, hogy a ’89 előtti rendszer kiszolgálói viszik el a show-t. Itt van mindjárt a román baloldal nagy ikonja, Ion Iliescu, aki többek között a Bolyai Tudományegyetem felszámolásában végzett hathatós közreműködése révén is elévülhetetlen érdemeket szerzett a nacionálkommunizmus kicombosításában, majd 1989 utáni tovább éltetésében.
Ahelyett, hogy a forradalom és a bányászjárások körüli áldásos tevékenysége nyomán a zsilávai fegyház elnöki lakosztályának vendégszeretetét élvezné, azt kell néznünk, amint a hírcsatornák hosszú perceken át közvetítik, amint egykori kerületi párttitkárok és lakótömbi besúgók köszöntik föl a neve napján. Vagy itt van a frissen elhunyt filmrendező, Sergiu Nicolaescu, aki Ceauşescu propagandistájaként olyan hathatósan járult hozzá a romániai polgárok elméjének megmérgezéséhez, hogy még a mai húszévesek is azt a Mihály vajda című filmet nevezik kedvencüknek, amelyhez képest még az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag is precíz adatokra támaszkodó, komoly történelmi filmnek minősül.
Persze lehet, hogy mindez csak a most divatos, a nyolcvanas évek szellemét megidéző retroirányzat része, de tudja a fene, jómagam valahogy úgy vagyok vele, hogy abból a korszakból még a legcikibb Első emelet- vagy Madonna-klipet is szívesebben nézem a tévében, mint levitézlett szekusok és komcsik szereplését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok