2012. december 06., 09:432012. december 06., 09:43
Az ajándékozás nagymesteréhez intézett első kérdésünkre válaszolva az öregúr mosolyogva emlékezett a régi szép időkre, amikor a kis-ázsiai Müra városának püspökeként tudott segítségére lenni a három szűznek. „Hívjatok egyszerűen Miklós bácsinak, de megértem, hogy marketingokokból minden országban más-más néven kell szerepelnem” – mondta.
Óvatos becslése szerint évente december 6-án több mint félmilliárdnyi ajándékot kézbesít szerte a világon, amelyek összértéke Románia költségvetésével vetekszik. Arra a felvetésre, miszerint hogyan lehet ennyi ajándékot ilyen rövid idő alatt egyetlen rénszánnal kézbesíteni, azzal replikázott, hogy az emberiség is felfedezi majd a teleportációt. Dús szakállát simogatva ecsetelte, hogy míg régebben csak a postaládájába érkező levélhalmazt kellett elolvasnia, most a manóinak viszont mindenféle új elektronikus kütyüt kell figyelemmel kísérniük, mert a mai gyerekek sajnos már nem tudnak másképp kommunikálni.
A Mikulás különben nem látja indokoltnak, hogy az ajándéktárgyakat készítő, évszázadok óta hűségesen és szorgalmasan végző manók munkaprogramját átalakítsa. Úgy vélte, fölösleges a manók munkajogának túlszabályozása, hiszen jövedelmeik messze a minimálbér felett vannak, a szakszervezet létrehozása pedig csak rontana kitűnő munkamoráljukon. Ráadásul merő rágalomnak tartja, hogy a manóknak embertelen körülmények között kell dolgozniuk a féléves északi-sarki éjszakában.
Rámutatott: apró alkalmazottjainak akkora a létszáma, amely lehetővé teszi, hogy játszva töltsék meg a puttonyát. A jövőre való tekintettel a nagy filantróp határozottan cáfolta a nyugdíjba vonulásának álhírét. „Ilyesmi csakis a karácsonyfát megsemmisíteni kívánó brüsszeli okostojás bürokraták fejéből pattanhatott ki, akik a napokban kitalálták a télfát...” – dohogta.
Búcsúzáskor a Mikulás üzlettársa, a Krampusz hiányát így magyarázta: „Azért nem tudott eljönni, mert még mindig a kampányoló politikusokat látogatja, ameddig ki nem fogy az idei virgácskészletünk!”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok