VEZÉRCIKK – Európa látja, hogy milyen problémákkal küszködnek a kisebbségek Romániában, ám az Unió kormányzati intézményei egyelőre fittyet hánynak a nemzetközi jelentésekre is.
2014. június 03., 20:132014. június 03., 20:13
Az Európa Tanács rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága legfrissebb jelentésében több bírálatot is megfogalmaz Romániával szemben. A dokumentumban főleg a romák hátrányos megkülönböztetését sérelmezik, de a Székelyföld közigazgatási beolvasztására irányuló tervek, a kettős mérce alkalmazása a szimbólumhasználat terén, az ingatlan-visszaszolgáltatások hátráltatása, sőt még a kovásznai trikolór hajpántos lány konfliktusgerjesztő története is helyet kapott a jelentésben.
A szakbizottság állásfoglalása nem sokkal azután látott napvilágot, hogy áprilisban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta a hagyományos kisebbségek jogairól szóló, magyar kezdeményezésű Kalmár-jelentést, amely fontos előrelépésnek tekinthető, hiszen jól működő autonómiamodellekre hivatkozik, és a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát szorgalmazza, mert a kisebbségvédelem – amelyet politikai prioritásként kell kezelni – „a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”.
Ezt így gondolja a strasbourgi székhelyű, 47 európai államot tömörítő, az emberi jogok védelmét zászlajára tűző nemzetközi szervezet, az Európai Bizottság azonban csírájában elfojt minden erre irányuló kezdeményezést: az Unió döntés-előkészítő, végrehajtó és ellenőrző szerve ugyanis a Székely Nemzeti Tanács, illetve az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója és az RMDSZ közös kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésének bejegyzését is elutasította, ami miatt pert indítottak a beterjesztők az EB ellen.
Nincs új a nap alatt: az érdekszövevényben vergődő politikai elit nemcsak Bukarestben, hanem uniós szinten is csak arról hajlandó tudomást venni, amiről akar. Az Európa Tanácsnak azonban jóval nagyobb súlya van a kontinentális politikában, mint a jelenleg is kormányon lévő érdekképviseletünknek a hazai színtéren, ezért joggal bízhatunk abban, hogy a nyomásgyakorlás felerősödik, és a közeljövőben valós kisebbségvédelmi eredményekkel szolgál. Legalább nemzetközi szinten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!