2010. augusztus 05., 11:112010. augusztus 05., 11:11
Mert egyáltalán nem biztos, hogy a munkahelyek felkínálásánál megjelölt egyik alapvető feltétel: az adott szakmában eltöltött idő léte vagy nemléte eldöntheti az alkalmasságot. Mert attól, hogy valaki huzamosabb időt töltött el valamely szakmában, még nem biztos, hogy jobb, mondjuk egy szakképzőt vagy egyetemet frissen végzett fiatalnál.
A tétel természetesen fordítva is érvényes, hiszen attól, hogy valaki elméleti tudással megfelelőképpen felvértezett, még nem biztos, hogy jobb szakember, mint mondjuk az alacsonyabb képzettségű, de a szakma gyakorlati oldalán jártasabbnál. Mindez csak egyik vetülete annak a helyzetnek, amellyel a munkát keresők szembesülnek. Mert szóvá lehetne tenni azt is, hogy – főleg a mostani ínséges időkben – az érintettek mennyire kapnak kapva az alkalmon, amikor valamilyen kínálattal találkoznak az elhelyezkedésre, pontosabban és kissé közhelyesebben szólva: a kenyérkeresésre.
Gyakori ugyanis, hogy a munkanélküli eleve elutasít olyan ajánlatokat, amelyek mondjuk szakmai vagy jövedelmi szempontból nem felelnek meg elvárásainak. Mondván, hogy nettó hét-nyolcszáz lejért ki sem mozdul otthonról. Márpedig tudni kell, hogy képzettség, diploma ide vagy oda, senki sem igazgatóként vagy vezető menedzserként vagy jól fizetett alkalmazottként szokta kezdeni a kenyérkeresést, hanem az úgynevezett szamárlétra alján.
Pocsék fizetéssel, filléres gondokkal és sok-sok vesződéssel. Ahonnan viszont bizonyítás esetén el lehet indulni felfelé. Bér tekintetében is. A kérdés csupán az, hogy az érintett meg akarja-e tenni az első lépést, vagy sem. És azt sem szabad elfelejteni, hogy az 1989 előtti évtizedekhez képest (amikor a szakközépiskolát, gimnáziumot, egyetemet végzőket azonnal kihelyezték valahova a szocializmus építésére) a diploma ma már nem azonnali munkahelyet jelent. De esélyt talán mégis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok