VEZÉRCIKK – Kelet-Ukrajnában példátlanul súlyos a helyzet – többek között ez a következtetés vonható le abból, hogy Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök váratlanul Kijevbe, illetve Moszkvába utazott, hogy megpróbálja tárgyalásos úton elérni az oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők közötti fegyverszünetet.
2015. február 09., 20:212015. február 09., 20:21
A másik következtetés az, hogy a legbefolyásosabb európai uniós vezetők végre rádöbbentek: az európai konfliktust elsősorban az európai országok feladata rendezni, az EU komolyan vehetőségét nagymértékben csorbítaná, ha engednék, hogy kizárólag az Egyesült Államok elképzelései valósuljanak meg.
Merkel és Hollande megpróbálta magához ragadni a kezdeményezést, mivel Washington már azt mérlegeli, hogy fegyvereket szállítson az ukrán hadseregnek. Ez azonban csak arra lenne jó, hogy még tovább eszkalálja a konfliktust, hiszen ennek nyomán a szakadárokat eddig titokban fegyverekkel és csapatokkal támogató Oroszország immár nyilvánosan még több fegyverrel láthatná el a donyecki és luhanszki ukránellenes erőket, mondván: ha Washingtonnak saját geopolitikai érdekei megvalósítása érdekében szabad, akkor ugyanezen okból Moszkvától sem tagadható meg ez a jog.
Ez pedig még közelebbivé tenné a nyílt háború veszélyét, amelyben egy olyan – Huntington kategorizálását idézve – törésvonal-konfliktus zajlana, amelyben két eltérő civilizáció, a Nyugat és az ortodox, Kína által a Távol-Keleten szorongatott, és ezért saját világhatalmi státusát egykori európai befolyási övezetének visszaszerzésével biztosítani kívánó Oroszország csap össze.
A kiszivárgott információk szerint a Merkel és Hollande által javasolt rendezési terv egyik alapvető eleme, hogy a túlnyomó többségben orosz ajkúak lakta régiók autonómiát kapnának. A decentralizációs javaslat mindkét fél számára jó kompromisszum lehet, sőt a többi ukrajnai kisebbség – így a magyarok és a románok is – profitálhat belőle, ha az orosz fél elfogadja.
Már amennyiben valóban a béke a célja, nem pedig a konfliktus további szítása és érdekszférája határainak nyugatabbra tolása Putyin elnök fő ideológusa, Alekszandr Dugin hagymázas Novorosszija-elmélete alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!