2012. július 03., 10:302012. július 03., 10:30
Ha valóban komolyan gondolták, és nem csak blöffnek szánták a szövetség politikusai, az RMDSZ még Magyarországon is létrehozhat egy határon túli politikai alakulatot. Sutba dobva akár az eddig oly sokat hangoztatott „be nem avatkozás elvét” is. A lóláb azonban alaposan kilóg Szabó Ödönék nyilatkozatai mögül. A kezdeményezés kimondatlanul is a Fidesz ellen irányul amiatt, hogy az anyaországi kormánypárt markáns politikusai Kelemen Hunorék riválisait támogatták a helyhatósági választást megelőző kampányban. Rendkívül sokatmondó azonban, hogy nyilvánvaló bosszúállási szándékával az RMDSZ éppen azt az alakulatot kívánja gyengíteni a 2014-es magyarországi országgyűlési megmérettetésen, amely megadta az állampolgárságot a határon túli magyaroknak. (Ráadásul épp arról az RMDSZ-ről beszélünk, amelynek több markáns politikusa hevesen ellenezte az egyszerűsített honosítással automatikusan járó választójogot.) Ahelyett, hogy történetesen azon igyekezne, miként tudná enyhíteni a felhőtlennek enyhén szólva sem nevezhető viszonyát az Orbán Viktor vezette alakulattal, ha már másfél évvel ezelőtti megválasztásakor Kelemen Hunor elnök éppen ezt tűzte ki egyik céljaként. Hiszen nagyon nincs az jól, hogy az anyaországi kormánypárt vezetői beszélő viszonyban sincsenek a legnagyobb romániai magyar szervezettel. A párbeszédhez természetesen két fél kell, az pedig szintén nincs rendjén, hogy a Fideszben sincs egységes álláspont az erdélyi magyar politikával kapcsolatban, ami kiviláglott Kövér László házelnök „különutas” állásfoglalásai, kampánykörútja során is. A helyes út az lenne, ha végre beindulna a párbeszéd a magyar alakulatok között – legyen szó itthon az RMDSZ és az EMNP, valamint az MPP, másrészt az RMDSZ és a Fidesz együttműködéséről –, és akkor tényleg meg lehetne találni az egységtörekvés, a közös célok megvalósításának lehetőségeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok