Főleg annak fényében, hogy két évvel ezelőtt épp az észak-atlanti szövetség bukaresti csúcstalálkozóján ismerték el azt, hogy a ballisztikus rakéták olyan növekvő fenyegetést jelentenek, amelyekkel szemben a rakétavédelmi rendszer a védekezés egyik elemét képviseli.
Az érdemet az sem csorbítja, hogy Amerika eredetileg Lengyelországot és Csehországot szemelte ki a rendszer telepítésére: ezen országok kiválasztása kapcsán ugyanis Moszkva sokkal több joggal állíthatta, hogy az nem annyira az esetleges közel-keleti veszélyforrások, mint inkább az orosz érdekszféra ellen irányul.
Románia kiválasztása azt jelenti, hogy Washington megbízik az ország szövetségesi hűségében, és stabil államnak tekinti. Alternatívaként – fekvése miatt – felmerülhetett volna Bulgária, ám itt a politika szintjéig is elérő szervezett bűnözés még mindig komoly probléma; Görögország és Törökország is képbe kerülhetett volna, ám ezekre valamivel kisebb Amerika befolyása, a helyzet ugyanis az, hogy Románia sokkal inkább lekötelezettje, mint ezek az államok, hisz hat éve Washington felkészületlensége ellenére is támogatta az ország NATO-csatlakozását.
Az, hogy Washington továbbra is fontosnak tartja a rakétavédelmi rendszer telepítését, azt jelzi, még mindig komoly fenyegetésnek tekinti az iráni iszlamista vezetés atomprogramját. Az ugyan egyelőre kevésbé valószínű, hogy Teherán vállalkozna az első csapásra – bár ki tudja, mennyire kerül szorult helyzetbe Ahmadinezsád elnök – , és Amerika is túlzottan lekötötte katonai erőit Afganisztánban és Irakban.
Ám a rakétarendszer telepítésének ténye arra enged következtetni, hogy akár Izrael Irán elleni „megelőző” csapását sem tartja már lehetetlennek, erre az esetre pedig jó, ha már a Fekete-tenger partján ott sorakoznak az elfogórakéta-ütegek. A „román ernyő” persze azt jelenti, hogy Románia is potenciális célponttá válhat – ám ez is része az árnak, amelyet a NATO-tagságért meg kell fizetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok