VEZÉRCIKK – Bár sokan már hetekkel ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy Románia sem fog kimaradni az Európa majd minden államát érintő menekülthullámból, a bukaresti illetékesek – és persze a társadalom jelentős része – úgy viszonyultak a kérdéshez, mintha a schengeni övezeten kívüli országnak semmi köze nem lenne a közvetlen közelében zajló folyamatokhoz.
2015. augusztus 27., 23:052015. augusztus 27., 23:05
Aztán a hazai hatóságok a napokban mégis észbe kaptak, és a belügyminiszter által összetrombitált, sürgősségi helyzetekben illetékes bizottság csütörtökön a szerb határ védelmének megerősítéséről döntött.
Hogy mire lenne ez elég a bevándorlók esetleges özöne esetén, azt egyelőre nem tudni, felmerül azonban a sanda gyanú, miszerint Bukarest azután kapott észbe, hogy román hírtelevíziók az elmúlt napokban folyamatosan ontják a helyszíni „frontjelentéseket\" a menekültáradat által érintett környező országokból.
És a híradásokból kiderül az is: hiú ábránd, hogy Románia nem érintett a kontinenst sújtó katasztrófában. Magyar, szerb és még ki tudja, milyen nemzetiségű társaikkal együtt román embercsempészek tucatja próbál hasznot húzni a hazájukból menekülni kényszerült szerencsétlenek sorsából. A magyar hatóságok eddig 16, az osztrákok pedig 5 román állampolgárt vettek őrizetbe migránsok illegális fuvarozásáért. Nagyon úgy fest, román szál vezet az Ausztriában bekövetkezett tragédiához is, amelynek során több tíz bevándorló lelte halálát egy embercsempészetre használt teherautóban.
Ezekben az esetekben természetesen nem az emberi életekkel üzérkedő bűnözők nemzetisége a legfőbb szempont. Mégis azzal a tanulsággal szolgálnak, hogy az európai menekültválság közelebbről érint valamennyiünket, mint hinnénk. Az igazán elkeserítő viszont az, hogy Európa, továbbá egyenként az uniós és azon kívüli országok képtelenek kezelni a válságot.
Ugyan mit várhatunk például Brüsszeltől, amikor az Európai Bizottság a migránsok áradatának leginkább kitett Magyarországnak 61, az egyelőre kevésbé érintett Romániának pedig 98 millió eurót folyósít a menekültek befogadására szolgáló kapacitásai javítására? Feltéve, hogy az eurobürokraták előre sejtik, Bukarestnek nagyon is szüksége lesz a többlettámogatásra...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!