2013. április 09., 21:112013. április 09., 21:11
A modern régiófogalom kutatói régóta bizonygatják, hogy ezeket az entitásokat rendkívül összetett folyamatok tartják egyben, illetve alakítják, a mozgatórugók munkáját pedig külön-külön alaposan ki kell ismerni ahhoz, hogy egy külső – pusztán politikai célú – beavatkozással ne boruljon fel az egyensúly.
Romániában régóta ismert a decentralizáció fogalma, és elismert ennek szükségessége. A nyolc fejlesztési régió létrehozása azonban gyakorlatilag csődöt mondott, hiszen az elmúlt 15 évben a különböző projektek összehangolása helyett „aki kapja marja” alapon folytak el a pénzek, a tehetősebb megyék még jobban megerősödtek, míg a gyengébben teljesítő szomszédaik hátránya tovább nőtt. A nagy harácsolásban még arra sem jutott idő, hogy legalább alaposan megcsapolják az európai tartalékokat – Románia köztudottan a sereghajtók között kullog az uniós támogatások lehívása terén.
Mindezek ismeretében óriási melléfogásra készül a kormány, amikor a jelenlegi, mesterségesen létrehozott fejlesztési térségeket akarja közigazgatási rangra emelni néhány tollvonással. A legkényelmesebbnek tűnő tervezet – főleg az erdélyi és partiumi megyék tekintetében – mellőz minden olyan összetevőt, amely életképessé, stabillá tehet egy régiót: magasról tesz a történelmi gyökerekre, semmibe veszi az egyéni és közösségi identitástudatot, figyelmen kívül hagyja a társadalmi önszervező erők, a gazdasági és kulturális viszonyok, igények sajátos, sok esetben összemoshatatlan megnyilvánulási formáit.
Ráadásul mindez leginkább az egyik leghomogénebb térséget és közösséget, a Székelyföldet, illetve az erdélyi és partiumi tömbmagyarságot sújtaná. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a kormány tervei nemcsak meggondolatlanok, hanem aljas, a 21. század Európájában valóban elfogadhatatlan érdekeket szolgálnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok