2012. július 10., 07:332012. július 10., 07:33
A szövetség politikusai ismét csak rövid távú politikai érdekeiket figyelembe véve jártak el a Traian Băsescu államfő felfüggesztése körüli hercehurcában, amikor először nem szavaztak ugyan, de biztosították a határozatképességhez szükséges létszámot a PDL-s parlamenti házelnökök leváltásásakor, majd nem voltak hajlandóak hivatalosan állást foglalni az államfő felfüggesztése kapcsán.
Az RMDSZ most úgy próbál lavírozni, hogy a két oldal közötti konfliktusban a legkevesebb kárt szenvedje el. Egyik fél mellett sem foglal állást, nehogy ellehetetlenítse egy későbbi koalíció megkötését. A nagy kérdés az, hogy az RMDSZ érdekei egybeesnek-e a romániai magyarok érdekeivel.
A szövetségnek annak ellenére is leszámolnivalója van Băsescuval, hogy évekig kormányzott a Băsescu-pártként számon tartott PDL-vel. Az államfő felrúgta azt a rendszert, miszerint az RMDSZ közvetítőként „kereskedett” a magyarok voksaival, és kötötte a bukaresti alkukat. Băsescu személyesen ment el az RMDSZ privát vadászterületének számító magyar vidékekre, és – karizmája, de beruházások, fejlesztések révén is – elnyerte a szimpátiájukat, ami immár két alkalommal is bebizonyosodott: az első, 2007-es felfüggesztés utáni népszavazáson, majd a 2009-es elnökválasztáson.
Az RMDSZ viszont mindkét alkalommal a Băsescu-ellenes táborban vett részt. A kudarcok ellenére úgy tűnik, ma sem bánná az államfő végleges menesztését. A nemzetközi konjunktúra azonban nem neki kedvez, hiszen a kormányoldal visszaélései, a jogállam lebontására tett kísérletei már szinte az összes nyugati kancellárián kiverték a biztosítékot. A referendum ráadásul nem helyi önkormányzati választás: azon nem a helyi közélet szereplőiről nyilvánítanak véleményt, hanem az RMDSZ országos vezetőiről és politikájáról. 2007-ben és 2009-ben már megtörtént, hogy az emberek úgy értékelték: a magát érdekképviseletnek kikiáltó szervezet nem az ő érdekeiket képviselte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok