2011. március 04., 10:252011. március 04., 10:25
Nos, miután tavaly óta újra a jobboldal adja a főváros első emberét, el is érkezett az idő a tisztogatásra.
Az első jelentős, nem a ballib oldalhoz kötődő személyiség, aki teret kap Budapesten, nem más, mint Elvis Presley. Azt most senki ne kérdezze meg, hogy viszont a nemzeti oldalhoz mégis hogyan kötődik, magyaros hangzású vezetékneve ellenére ugyanis nem a mi nemzetünk fia. Igaz, a hivatalos indoklás szerint tudott rólunk, magyarokról, sőt az 1956-os forradalom után az ország legnépszerűbb tévéműsorában, az Ed Sullivan show-ban egy dalt küldött a forradalmároknak, és – állítólag sikerrel – a magyarok javára való adakozásra szólította az amerikaiakat.
Ez még úgy igazából indoknak kevés lenne, de ne legyünk rosszindulatúak. Hiszen amennyi szocialista és szabad demokrata kötődésű budapesti politikust a közelmúltban előzetes letartóztatásba helyeztek a különböző korrupciós ügyleteik miatt, a Jailhouse Rock (azaz a Börtönrock) akár a főváros himnusza is lehetne, itt tehát fölfedezhető némi aktuálpolitikai kötődés. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a ballib oldal ideológiai alapon meglehetősen nehezen köthetne bele az Elvis tér ötletébe, legfeljebb feltételül szabhatná, hogy a kölcsönösség jegyében viszont Washingtonban Fenyő Miklósról vagy Komár Lászlóról nevezzenek el közteret. Igaz, a jelenleg politikai zombiként üzemelő SZDSZ máris előjött az ötlettel, hogy szép és jó ember volt Elvis, de előbb mégis az ő szellemi elődjükről, az egyébként nagy tudású, de a Monarchiát és a magyar társadalmat szélsőséges, doktriner liberális szemüvegen keresztül figyelő, így a valóságtól elrugaszkodott elméleteket gyártó „progresszív” Jászi Oszkárról, Károlyi Mihály szellemi mentoráról kellene elnevezni. Őket azonban a Károlyi-szobron kívül senki nem vette komolyan.
Egyébként pedig jobban belegondolva nem is akkora ostobaság ez az Elvis tér. Inkább emiatt beszéljenek a magyarokról Nyugaton, mint a politikai érdekből démonizált médiatörvény miatt. Meg aztán Elvist csak a Királyként emlegeti mindenki. Márpedig az nálunk is bevett szokás, hogy királyokról neveznek el köztereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok