JEGYZET – Ha már olyan sokáig halasztgatják az országot normálisabb mederbe terelő alkotmánymódosítást, nem ártana gyorsan összedobni egy ötlettárat, amiből ha a szükség úgy hozza, elő lehet kapni valamit a helyzet megoldására.
2015. február 22., 20:332015. február 22., 20:33
Merthogy ötletekben mindig is elöl jártak a különböző kormányok tagjai, az országos és a helyi választottak, a probléma akkor kezdődött, amikor a megvalósításra került a sor. Valami mindig hiányzott: alapanyag, szakember, a felsőbb szervek jóváhagyása, az idő, illetve ha mindez netán együtt volt, akkor a munkakedvet nem találták sehol. Azt viszont tudják, hogyha valami nem megy, azt nem kell erőltetni, ezért is marad nálunk olyan sok minden félbe-szerbe.
De ha volna egy ötlettár, fel lehetne mutatni valamit. Az elnökváltás óta megnövekedett a jó kis ötletek száma, de azonnal le is csengtek. Ilyen volt az egészségügyi egységekbe bevezetendő kötelező panaszkönyvhasználat, az élelmiszerüzletekben egykor sosem találtak mintájára. Felvetődött a diákok és a tanerők viselkedési kódexének közreadása is, különös tekintettel az egymás szóban és tettben való erőszakos illetésére, de a csúcs mégis a képviselőházi elnök nyílt levele volt a pontatlanság és az arcpirító lógások elkerülése végett.
Egyelőre még semmi hozadéka ezeknek az ötleteknek, valószínűleg bekerültek a többi hasonló mellé a sutba. Minek is panaszkönyv a kórházba, ha nem mindenütt jut gézre, vattára és a legbanálisabb fájdalomcsillapítóra sem?! Kirívó rongyrázás volna az a kockás vagy vonalas füzet. Na és minek viselkedési kódex a tanerőknek és diákoknak, minek előírni, milyen szavakat használhatnak, ha a sok korlátozás miatt esetleg széles ívben elkerülik majd az iskolát?! A feldúlt lelkivilágú diák csakúgy, mint a pofozkodástól vissza nem riadó tanár.
Na és a képviselők? Akiknek épp elég nagy teher cipelni vállukon az ország terhét, nemhogy még közben a naptárat és az órájukat nézegessék! Micsoda ötlet! Előírni nekik, mikor, hol és mit! Felháborító.
Nem is érkezett hír arról, hogy a kórházakból legalább a csótányokat igyekeznének kiebrudalni, az iskolákban az élesebb nyelvű és gyorskezű tanerők a pontos megjelenéssel adnának személyes példát, a választottak pedig?! Számukra nincs ötletem. Illetve csak ötletem van, de minek?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!