2010. március 22., 10:182010. március 22., 10:18
A kivizsgálás azonban elhúzódott, és két hétre bekényszerült a megyei kórházba. Eközben a rokonok eltűntként jelentették be, és elkezdték keresni. Északkelet-Romániában még nincsen telefon, és a postás is csak havonta járhat, mert az asszonyt senki sem a logikus utakon kereste. Időközben az állami vasúttársaság talált egy nőt, akit a vonat gázolt halálra, és akit hamarosan örökbe is fogadott az említett család. Mivel nem lehetett felismerni az arcát, középkori módszerekkel a ruhafoszlányait szemügyre véve gondolták, kétségkívül az ő rokonuk.
Ezek szerint az illető faluban mindenki maga készíti a ruháit, és nincsen két egyforma. Hazavitték a kedves halottukat, felravatalozták a tisztaszobában, és sírtak rendesen, ahogy kell. A néni ezalatt végzett az orvosnál, és hazautazott. Először furcsa volt számára, hogy a falubeliek szellemként néznek rá, és elborzadnak, mikor rájuk köszön, pedig korábban mindig kedvesen üdvözölték. Hazaérve benyitott, és ájultan esett össze, amikor a ház közepén felállított koporsón a saját nevét olvasta. El sem tudom képzelni, mi futhatott át az agyán, mert azért olyan beteg még nem volt, hogy koporsóval várják haza. Egyébként az Egyesült Államokban szokássá vált, hogy azok a nagyon súlyos betegek, akik már tudják, hamarosan meghalnak, megrendezik saját temetésüket.
Ez a családi összejövetel alkalmat ad az elbúcsúzásra, és a legtöbben még ünnepi beszédet is mondanak. A másik asszonyt, akit a vonat gázolt el, senki sem kereshette, különben a hozzátartozói találkoztak volna az úton a saját temetésére hazaigyekvővel. Elképzelhető, hogy a jól működő nyilvántartási rendszereknek köszönhetően még sok fejfára írt név szaladgál a köztereken, a megboldogultak pedig fentről mulatnak rajtunk. Mindenestre a megtörtént eset tanulsága szerint sajnos még a mai, túlinformatizált világban is könnyen el lehet tűnni, akár örökre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok