2012. december 12., 09:282012. december 12., 09:28
No meg persze pénzből, tehetnénk hozzá, de higgyék el, ezek a dolgok nagyon is összefüggnek. Elég, ha csak a közelmúltig tekintünk vissza. Miután megbukott az Ungureanu-kabinet, és a Ponta-kormány hűbelebalázs módjára elsőként a káderei pozícióba kerüléséhez látott hozzá, soha nem tapasztalt mértékben megingott a külföldi befektetők és a pénzpiacok Romániába vetett bizalma.
Első és legkézzelfoghatóbb bizonyítékát ennek akkor tapasztalhattuk, amikor naponta került újabb és újabb történelmi mélypontra a lej az euróval szemben. Nem volt ennyire látványos, viszont hosszú távon a következményei jóval súlyosabbak lehetnek annak a ténynek, hogy a totális fejetlenség láttán a külföldi beruházók visszavonulót fújtak. Hogy mire várnak?
A politikai háború végére. Arra, hogy megalakuljon egy stabil politikai támogatottsággal bíró kormány, amely végre-valahára a reformokra és az uniós pénzek lehívására koncentrál. Erre garancia a szemükben egy újabb hitelmegállapodás – ezért ez is előkelő helyen szerepel elvárási listájukon. Rég nem volt tehát ekkora súly a politikum vállán, azon pedig, hogy mennyire tudnak eleget tenni az elvárásoknak, az ország sorsa múlik. Ezért nem lenne szabad az államfőnek most kötnie az ebet a karóhoz, és tetszik, nem tetszik – ha már a nép így döntött – az USL jelöltjét kellene mielőbb megbíznia a kormányalakítással. Az új kormánynak pedig nem azzal kellene indítania mandátumát, hogy még meg sem szárad a tinta a beiktatási okiraton, máris kezdeményezik az államelnök tisztségéből történő felfüggesztését.
Azonban az elvárások nem jelenthetnek kategorikus imperativust – a legnehezebb feladata ezért várhatóan az lesz a kormánynak, hogy megtalálja az arany középutat a piacok és a lakosság érdekei között. Stabilitás és kiszámíthatóság nélkül ugyanis még ennyi pénzünk sem marad, de ha nem sikerül kissé lazítani a megszorításokon, akkor sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok