2012. július 13., 07:442012. július 13., 07:44
Aki nem az USL hithű szimpatizánsa, nem ostoba vagy – ami még rosszabb – elvakult, a tények tiszteletét fölösleges luxusnak tekintő balliberális megmondóember, annak Ponta brüsszeli fogadtatása, illetve az ott folytatott tárgyalásai utáni pálfordulása láttán be kell látnia: az uniós vezetők is úgy értékelik, hogy a bukaresti kormány támadást intézett a jogállami intézmények ellen annak érdekében, hogy teljhatalomra tegyen szert, ezért akár szankciók kilátásba helyezésével is megkísérelték rászorítani az európai alapelvek tiszteletben tartására.
Bár Ponta korábban megpróbálta úgy beállítani a helyzetet, mintha csak a jobboldali politikusok bírálnák a kormányt, a vele azonos pártcsaládba tartozó szocialista Martin Schulz EP-elnök nyilatkozatai egyértelművé tették: a kritika nem egyoldalú. Miután a vele folytatott tárgyalást követően Ponta pártja korábbi álláspontját felülírva ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról szóló népszavazáson tiszteletben tartják az alkotmánybíróság érvényességi küszöbre vonatkozó ítéletét, biztosak lehetünk abban, hogy a megbeszélés a legkevésbé sem kedélyes, elvtársias légkörben zajlott. Úgyhogy mindazoknak, akik az EU-szervek Magyarországgal szembeni eljárásainak hangosan tapsikoltak, most, ha következetesek, a brüsszeli fellépést látva el kell ismerniük: Pontáék bizony tilosban járnak.
Persze ebben semmi örvendetes nincs, sőt. A legkevésbé sem jó hír, ha hivatalos megerősítést nyer, hogy az ország vezetői felrúgják a jogállamiság alapelveit. A kérdés az, megpróbálnak-e tovább trükközni, illetve hogy elnyerik-e érte méltó büntetésüket. Ha mástól nem, legalább a polgároktól a legközelebbi választáson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok