2013. március 13., 06:212013. március 13., 06:21
Itt és most talán nem is szorul pontosításra, hogy történetesen egy bukaresti tévécsatorna újságírója faggatta a szakembert.
A fél kontinenst érintő lóhúsbotrány, majd a térségünkben forgalmazott mérgezett tej ügye ugyanis alaposan rávilágít arra, hogy az élelmiszer-biztonság terén szerte Európában súlyos aggályok merülnek fel. Az először Nagy-Britanniában, majd több más országban feltárt csalási esetek kíméletlenül lerántották a leplet élelmiszer-ipari gyártókról, viszonteladókról, forgalmazókról, akikről kiderült, hogy a profit reményében képesek a fogyasztók egészségét is veszélyeztetni. Merthogy a lóhúsbiznisz is erről szólt: extraprofitot hozott a konyhára, ha az olcsóbb lóhúson az amúgy drágább marhahúsként sikerült túladni. Vagyis ha csalunk.
De a lóhússtikli csak az egyik szelete az európai ágazatot keresztül-kasul átszövő bajnak. Németországban milliós nagyságrendben értékesítették biotojásként a nagyüzemi körülmények között termelt tojást, nálunk pedig a rákkeltő aflatoxinnal (gombaméreg) fertőzött tej forgalomba hozatala borzolja a kedélyeket. Amihez alaposan hozzájárul a hazai szakhatóságok teljesen hozzá nem értése és dilettáns eljárása is. Miközben a mezőgazdasági miniszter a múlt héten még kész tényként állította, hogy mérgezett a Magyarországról importált tej, mára kiderült: a szállítmányban nem lépi át a megengedett egészségügyi határértéket az aflatoxin szintje. (Ugye emlékszünk, milyen vehemensen kérte ki magának Bukarest, hogy alaptalanul megvádolták a lóhúsügyben?) Ugyanakkor az élelmiszer-biztonsági hatóság vezetője még nagyobb pánikot keltett a lakosság körében, amikor bevallotta, romániai farmnál és tejfeldolgozó üzemeknél már találtak szennyezett tejet, viszont érthetetlen okokból nem nevezte meg sem a termelőt, sem a terméket. Hadd vetüljön a gyanú árnyéka az egész hazai tejiparra…
Hát így állunk Európában, Romániában a biztonság terén. Számít, hogy az elején emlegetett szakértő nyolcasra értékelte a hazai élelmiszerek minőségét?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok