HIRDETÉS

Balogh Levente

2017. május 25., 23:34

Elbeszélünk egymás mellett

Ha egy problémát el akarsz kenni, akkor hozz létre parlamenti bizottságot az ügy kivizsgálására – hangzik a régi politikai poén.

Bár a romániai magyar közösség gondjaival foglalkozó képviselőházi albizottságot elvileg pont nem a probléma elkenésére hozták létre, úgy tűnik, annak tevékenysége egyelőre csak arra elég, hogy ismét felhívja a figyelmet, mennyire elbeszélnek egymás mellett a magyar közösség és a mindenkori román hatalom képviselői a témában.

Hiszen míg a bizottságot életre hívó Kulcsár-Terza József éppen azzal a céllal vitte el a Székelyföldre a testület néhány tagját, hogy megismerkedjenek a valós helyzettel, és első kézből kapjanak tájékoztatást a problémákról, az albizottság kormánypárti tagja első benyomásait összegezve túlzónak nevezte a magyar panaszokat, és jogosnak minősítette a székelyföldi prefektusok magyar nyelv és jelképek elleni hadjáratát.

Mindez jól illeszkedik abba a román narratívába, amely szerint Romániában ideális a kisebbségek helyzete, és nincs szükség semmilyen jogbővítésre. Az mellékes, hogy a gyakorlat pont ennek az ellenkezőjét mutatja, a nyilatkozatokból mindig egy olyan ország képe bontakozik ki, ahol a kisebbségek aranyló napsütésben, sugárzó arccal, vidáman ugrabugrálnak a zöld mezőkben, hiszen gondtalan életüket, kisebbségi jogaikat maradéktalanul biztosítja a jóságos román állam.

Pedig épp csak egy hét telt el azóta, hogy a román állam román képviselői nagy ívben elkerülték az európai kisebbségi közösségeket tömörítő FUEN kolozsvári kongresszusát, illetve megpróbálták eltántorítani a magyar és az uniós illetékeseket a rendezvényen való részvételtől. „Kárpótlásul” a szintén távol maradó kolozsvári polgármester, Emil Boc könnyfakasztó hangvételű nyilatkozatot adott ki arról, milyen csodálatosan érvényesül a multikulturalizmus „az ókori római” városban.

Persze már az is valamilyen szintű eredménynek nevezhető, hogy az albizottság látogatása ismét csak kiugrasztotta a nyulat a bokorból, és rávilágított arra, hogy a román hatóságok továbbra sem akarják komolyan venni a magyar sérelmeket.

Vagyis a problémát sikerült beazonosítani – ennek nyomán pedig meg kell találni az eszközöket az érdemi párbeszéd kikényszerítésére, arra, hogyan lehet rábírni a bukaresti hatalom képviselőit, hogy vegyék komolyan a magyar közösség sérelmeit és követeléseit, ahelyett, hogy a szegény, „elnyomott” székelyföldi románokról szóló hazugságpropagandát támogatnák, illetve bagatellizálnák a magyar közösség jogos panaszait a romániai és a külföldi közvélemény előtt.

Amíg ez sikerül, mindenképpen folytatni kell a külföldi – de nem elhanyagolható a belföldi sem – közvélemény és intézmények tájékoztatását a valós romániai helyzetről, a hivatalos politikai képviseletek és a magyar civil szféra együttes, egymást kiegészítő erőfeszítései révén.
Hogy előbb-utóbb sikerüljön akkora nyomás alá helyezni Bukarestet, hogy rákényszerüljön a problémák valós mivoltának elismerésére, és az érdemi párbeszédre.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2017. május 25., csütörtök

Szellemes parlament

Újabb hitelrontó példát szolgáltat a bukaresti törvényhozás: hiába lépett hatályba az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását célzó jogszabály, alkalmazási módszertan hiányában olyan, mintha nem is lenne.

Kiss Judit 2017. május 24., szerda

Problémák térképe

Rengeteg papírunk, sőt papírhegyeink vannak már arról, hogy hány szempontból hagy kívánnivalót maga után a hazai oktatás.

HIRDETÉS
Molnár Judit 2017. május 23., kedd

Körbeárulás

Bármennyire is áhított a hatalom, hatása rosszabb a jégesőnél, tornádónál, árvizeknél, aszályoknál: előbb koptat, majd tönkretesz.

Rostás Szabolcs 2017. május 23., kedd

Üzenjük Bukarestnek!

Több mint két évtizeden keresztül az RMDSZ egyik legfőbb hiányosságai közé tartozott, hogy nem volt külpolitikája.

HIRDETÉS
Bálint Eszter 2017. május 21., vasárnap

Sok az üröm az örömben

Dübörög a román gazdaság, a nemzetközi hitelezők felfelé módosították Románia növekedési kilátásait – ilyen és ehhez hasonló szalagcímeket láthattak mindazok, akik az elmúlt időszakban figyelemmel követték a romániai sajtóhíreket.

Molnár Judit 2017. május 21., vasárnap

Az azonosság útvesztői

 Amikor a 90-es években végre rábólintottak a jogtalanul elvett ingatlanok visszaszolgáltatásának megkezdésére, akkor derült ki, hogy az államosításnak nevezett bosszúálló szabadrablás esetleges jóvátételének legnagyobb akadálya tudatlanság.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2017. május 18., csütörtök

Szimbolikus győzelem

Szimbolikus győzelmet aratott a magyar közösség azzal, hogy a héten kikerült az első olyan helységnévtábla Kolozsvár határába, amelyen a román megnevezés mellett magyarul és németül is olvasható a város neve.

Kiss Judit 2017. május 17., szerda

Virtuális útravalók

Épp szerdán volt az információs társadalom és telekommunikáció világnapja, amely – mi másra – az internet fontosságára összpontosít.

Páva Adorján 2017. május 16., kedd

Egy iskola abszurd drámája

Az elmúlt években, évtizedekben jó néhány „magyar ügy” is rávilágított a Romániában uralkodó beteges politikai-társadalmi viszonyokra, de talán egyiket sem övezte akkora káosz, mint a marosvásárhelyi iskolaügyet. 

Molnár Judit 2017. május 16., kedd

Csak azért sem!

Nem hagyják ezek magukat, csak azért sem. Hajba kapnak, civakodnak, de amikor arról van szó, olyan simán megszavazzák az aljasságaikat, mint kés a vajban.

HIRDETÉS
Vélemény
Páva Adorján: Szellemes parlament

Újabb hitelrontó példát szolgáltat a bukaresti törvényhozás: hiába lépett hatályba ...

Kiss Judit: Problémák térképe

Rengeteg papírunk, sőt papírhegyeink vannak már arról, hogy hány szempontból hagy kívánnivalót ...

Molnár Judit: Körbeárulás

Bármennyire is áhított a hatalom, hatása rosszabb a jégesőnél, tornádónál, árvizeknél, ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS