
Fotó: Facebook/Departamentul pentru Relatii Interetnice
FÓRUM – Személyes, illetve a magyar közösség elleni támadás miatt csatlakoztam az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által kezdeményezett Együtt a gyűlölet ellen (#UnițiContraUrii) kampányhoz.
2021. július 17., 11:162021. július 17., 11:16
Tavaly március óta a Román Televízió temesvári területi stúdiója erőteljesen jelen van a közösségi médiában, Facebook- és YouTube-oldalunk naponta több tartalommal frissül. A regionális magyar adás, a Körkép a végekről riportjai szintén ide kerülnek fel.
3-4 éve átlagban 100-300 nézője volt egy-egy riportnak, a pandémia elején megugrott 1500-3000-re, mára ez a szám is bőven megduplázódott. Summa summarum, nem babra megy a játék. A TVR Temesvár Facebook- és YouTube-oldalán a Körkép a végekről egyenértékű bármelyik másik műsorral: vizuális tartalomként jelenik meg a felhasználóknak. A reakciókból, hozzászólásokból, megosztásokból kiderül, hogy nagyon sok román nézője lett a magyar nyelvű adásnak. Hosszú elemzés tárgya lehet kideríteni, hogy ki miért (nem) nézi meg az egyes riportokat, azonban az biztos, hogy olyan emberek is megindítják a videókat, akik nem magyar tartalmat keresnek a világhálón. Néhányan szóvá is teszik nemtetszésüket, kérdőre vonják a műsor jogosultságát, a magyar nyelv használatát a Román Televízióban, vagy csak egész egyszerűen alpári stílusban uszítanak a magyar közösség ellen. A műsornak új célközönsége lett, ismertük fel kollégáimmal!
Ugyanakkor a hozzászólások moderálásáról is egyeztettünk, mert sajnos némely a gyűlöletbeszéd témakörét teljesen kimerítette.
Fotó: Facebook/TVR Cluj
2020 nyarán Laczikó Enikővel, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjével készítettem egy hosszabb interjút az online gyűlöletbeszédről. A következtetések nagyon röviden, leegyszerűsítve: Románia Alkotmánya biztosítja a kisebbségek számára az anyanyelv használatát. Senkinek nincs joga ezt korlátozni, még az online térben sem. A honlapok, online csoportok, oldalak adminisztrátorának kötelessége közbelépni, ha kisebbségellenes gyűlöletbeszédet észlel. A higgadtságra való felkéréstől a hozzászólás törléséig (elrejtéséig) vagy kitiltásig több lehetőség is van közbelépni.
Hogy a törvényszéki út mennyire hosszas és mennyire járható, az más kérdés, sajnos nincs kitaposva. De a tapasztalat azt mutatja, hogy az anyanyelv használatával kapcsolatos alapjogok ismertetése már elgondolkodtat egy-egy goromba hozzászólót.
Nemcsak a magyar közösséget éri online támadás. Sajnos az elmúlt másfél évben megnőtt a romák elleni gyűlöletbeszéd (a koronavírus terjesztésével vádolták őket), vagy a temesvári helyhatósági választásokon és a karanténellenes tüntetésekkor egyesek neonáci hangnemet választottak véleményük kifejezésére. A jelenség általános, az oltást népszerűsítő orvosok, újságírók, elismert személyek, civil szervezetek és nők is kaptak durva hozzászólásokat és fenyegetéseket. Ugyanakkor
A műsor ilyenkor éri el igazán a célját: összeköti a bánsági magyarokat az ország különböző részein élő, különböző nyelveket beszélő emberekkel. Büszkék lehetünk arra, hogy van egy kultúránk, amit be tudunk mutatni, vannak élő, aktív közösségeink, vannak kiemelkedő személyiségeink, van egy gazdag történelmünk, ugyanakkor vannak problémáink is, mint bárki másnak.
A figyelemfelkeltő kampány májustól augusztusig tart az online térben, a hivatal Facebook-oldalán. Eddig közéleti személyiségek, politikusok és művészek csatlakoztak.
Keresztes Péter
A szerző a Román Televízió temesvári stúdiójának szerkesztője
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!