JEGYZET – Nyaldossák a hullámok a szocdem alvezért, hol a fejét kapkodja, hol ugrik egy nagyot, hátha szárazon megússza.
2015. május 25., 19:492015. május 25., 19:49
Be-besegít neki párt- és kormányszintű – ugyanaz – főnöke, de a tisztázás határidejének ide-oda tologatásán kívül nem sokat érnek el együtt sem.
A vád ugyanis enyhén szólva abszurd, hisz a pártélet egyik legbájosabb vonása a kampány, amikor sok olyasmit lehet, amit máskor nem volna illendő mondani-tenni. Dragnea buzdította az embereket, hogy menjenek leszavazni Băsescut, aki viszont később a csicskásaival épp az ellenkezőjét tette. A pártmunka ilyen, ezért egyetlen embert nem lehet, nem szabad, sőt tilos bevarrni, legalábbis jogállamok háza táján.
Mondják azt is, a fő baj a szavazatok elcsalása volt, hogy tömegesen szavaztak (volna) az élők sorából már kilépettek, de erről is olyasmi derült ki, hogy nem túl sokan voltak a kísértetszavazók, egyszóval zajlik a kölcsönös vádaskodás, az idő telik, maholnap három éve lesz az egész hajcihőnek. Kerülgetik a legnagyobb hazugságot jó hangosan, hátha nem gondol rá senki.
Arra, hogy népszámlálást rendeztek, immár három és fél esztendeje, de még mindig nem tudni a pontos adatokat. Manapság, mikor egyetlen gombnyomásra nemcsak a cipő- és gallérméretet, a derékbőséget és vállszélességet, de egy újabb kattintással talán még a hajszálak pontos számát is meg lehet tudni. Ha meg akarja tudni valaki. A demográfiai adatokra viszont – és ezt épp az elnökbuktatónak szánt referendum kudarca bizonyítja – az illetékesek nem kíváncsiak. Hiába küldték – fővesztés terhe mellett – késő este a lakásokba a biztosokat, nem és nem.
Itt a nagy hazugság! Mert ha kiderül, hogy kevesebben vagyunk a bemondottnál, kevesebb uniós pénzt lehet igényelni, és így minden kevesebb lesz a kevésnél is. Ezért álltak úgy a referendumnak, hogy semmiféle adatot nem közöltek. És azóta sem hallottam egyik nagyfiútól sem az önkritikát, hogy igenis mi baltáztuk el, nem akartuk, hogy megtudják az igazat, hazudni könnyebb.
Csakhogy a nagy hazugság nagyot durran, különösen most. A hullámzás tán felveri, na meg az emberek sem épp annyira bugyuták, hogy egyszer csak a szemükbe ne kiáltsák: miért nem akkor pontoskodtatok?! Nem sajnálom Dragneát, megtette ő is a magáét, de azért egyetlen bűnbak ekkora lövésért túlságosan nagyot szól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!