VEZÉRCIKK – Az, hogy mit üzen majd államfőként először a magyaroknak, sokat el fog árulni arról, hogy mit várhatunk tőle – írtuk ezen a helyen decemberben, egy nappal azután, hogy Klaus Johannis letette az államelnöki esküt.
2015. március 01., 21:222015. március 01., 21:22
2015. március 02., 12:482015. március 02., 12:48
A Cotroceni-palota lakója azóta nem igazán mondott kimondottan a magyarságnak semmit – már túl azon, hogy Romániában példásan rendezett a kisebbségi kérdés – egészen csütörtökig, amikor Berlinben egy újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, Romániában nincs magyarkérdés.
Azt, hogy önmagára nem tekint kisebbségiként, már korábban megtapasztaltuk. De az mégiscsak megdöbbentő, hogy rendezettnek tekinti egy őshonos közösség problémáit olyan időszakban, amikor számtalan sérelmünkkel van tele a sajtó. Olyan időszakban, amikor valóságos hadjárat folyik zászlónk és himnuszunk ellen.
Amikor továbbra is csak mismásolnak a MOGYE-n, ahelyett, hogy megalakulhatna a magyar tanszék. Amikor a nagyváradi magyarságnak nem akarják engedni, hogy szobrot állítson a főtéren a városalapító Szent László királynak. Amikor Kolozsváron egyesek nemzeti öntudatát sérti, ha a város határában azt is írná, hogy Kolozsvár.
Amikor nem hogy nem adják viszsza egyházaink kommunisták által elrabolt vagyonát, s amit visszaadtak, azt is elveszik, mintegy bizonyítva, ezt is megtehetik. (Hogy arról ne is beszéljünk, hogy ezzel egy időben éppen a Székelyföldön szállodát adományoznak az ortodox egyháznak.)
Jó hír azonban, hogy ha nem is Johannis személyesen, de az államelnöki hivatal egyik osztályvezetője révén válasz érkezett Tőkés Lászlónak a konzultációt kérő levelére, s abban az állt, hogy ha nem is Johannis személyesen, de hivatala munkatársai készek a tárgyalásra.
Ezt ki kell használni, s ha eddig tényleg elkerülte volna a figyelmüket, nyomatékosítani kell megannyi rendezetlen ügyünket. Mert a jelek szerint Cotroceni-ből annak ellenére sem látszik, hogy van magyarkérdés, hogy az államfő azt mondja, rendszeresen konzultál az RMDSZ képviselőivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!