JEGYZET – Késleltetett hatásúak voltak azok a mérgezett nyilak, amiket két távozó személyiség lőtt a közéletbe: a tíz éven át minden szálat, gyeplőt, ostort, kardot és bárdot egyetlen kézben tartó, volt államelnök búcsúzóul azt dobta oda az alattvalóknak, hogy vigyázzanak a titkosszolgálatokkal, mert nagyon megerősödtek.
2015. február 03., 20:212015. február 03., 20:21
Elsőre egy tőle megszokott rossz minőségű fintorgásnak tűnt, ám rövid időn belül lemondott a nem sokkal azelőtt még mandátumának megerősítésében bízó főtitoknok, aki szolgálati megkötöttségeitől szabadulva, mondhatni hanyag nemtörődömséggel, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette az addig csak suttogó híresztelést, miszerint a sajtóban igenis vannak titkos ügynökeik.
Ez egy kicsit nagyobbat cuppant, mint az elnöki búcsúcsók, de ez is elült, mert hirtelen megindult az előállítási lavina. Óriási tolongás kezdődött a korrupcióellenes ügyosztály környékén, hosszú, tömött sorokban vonultak a rabomobilokból az épületbe a politikai és gazdasági-pénzügyi élet nagyágyúi. Olyanokat lehetett látni, akikre mindaddig sokan, mint nagyon jelentős kombinátorokra néztek fel.
Már ez a seregszemle is sokat mondott, de a két főszereplő, a volt elnök és szőke ciklonja még hiányoztak. Ám a beszállítottak megkezdték egymás bemocskolását, gondolván, ha közösen ügyködtek, a balhéból se maradjon ki senki. Egyszerű halandóknak szinte felfoghatatlan összegek röpködtek: ki kinek vitte, küldte, kitől kapta és így tovább, majd amit sokan alig-alig hittünk volna, hirtelen elérte a kiszőkített kegyencnőt is a sok nyilvánosan elrebegett titok.
Eleinte próbált nem tudni semmiről, de amikor látta, hogy a fele se tréfa, mindenki rápakolja a dolgok vastagját, támadásba lendült. Mint a csúcském James Bond, akinek duplanullás sorszáma azt jelenti, hogy azonnal ölhet és ölhető.
A szőkeség fejvesztetten kezdte szórni a szólövedékeket, kevésbé elegánsan ugyan, mint Őfelsége ügynöke, aki a saját feletteseire soha nem lő. A hölgyemény viszont a tíz éven át hűséges titkosszolgálati tábornokot és a korrupcióellenes amazont vette célkeresztbe, legutóbb pedig olyan államférfiakról szólt, akik az asztal alá bújnak.
Görögtűz ez vagy viharágyú? Éleslövészet vagy hadgyakorlat? Áldozatok máris vannak, lesznek is még, de hátha kicsit csak kitisztul majd az égbolt a közéletünk fölött!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!