Hirdetés
Balogh Levente

Balogh Levente

Drónvadászat, elrettentés és PR

2026. július 31., 20:142026. július 31., 20:14

Miközben eddig jóformán csak passzív szemlélőként kísérte az ország légterét megsértő orosz drónokat, hirtelen igencsak hiperaktív lett a román légierő.

Az elmúlt hétvégén három egymást követő napon is drónok lelövéséről számoltak be. Mindez egyrészt jó hír – az illetékesek végre határozottan léptek fel a légteret megsértő rombolóeszközökkel szemben –, másrészt viszont aggasztó is, hogy az orosz hadsereg támadó eszközei három egymást követő napon is behatolnak az ország légterébe.

A légierő elhárító akciói ugyanakkor némileg kissé megkésettnek is nevezhetők,

hiszen a keményebb fellépésig megvárták, amíg nem csupán lakatlan területre zuhannak eltévedt orosz drónok, hanem először csak egy galaci utcán, majd egy ottani tízemeletes társasház tetejébe csapódott be egy légi jármű, utóbbi helyszínen két embert megsebesítve.

Ezek után viszont most szinte megtáltosodtak az illetékesek, és Nicușor Dan államfő közösségi oldalának kezelői kis túlzással jóformán nem győzték közzétenni a lelőtt drónokról szóló bejelentéseket. Amelyek közül egyről már biztosan kiderült, hogy – amint az sejthető is volt – az Ukrajna elleni támadásokban tömegesen használt, iráni tervezésű Sahid – vagy orosz nevén Gerany –, amelyhez hasonlóak eddig is többször zuhantak már le román területen.

Kétségtelen, hogy a mostani keményebb fellépés egyfajta, elrettentést szolgáló erődemonstrációként értékelhető a román állam részéről, amely révén jelzi Oroszország felé: figyelemmel kíséri a lépéseit, és nem hagyja megtorlás nélkül a légtere megsértését és a polgárai életének veszélyeztetését.

Egyúttal azonban kommunikációs „PR-műveletként” is értelmezhető, amellyel a teljes jogkörök nélküli ügyvivő kormány a politikai válság, a feloldhatatlannak tűnő patthelyzet és az egyre szélesedő társadalmi elégedetlenség ellenére azt sugallja: a nehézségek ellenére a kabinet a helyén van, és teszi a dolgát, megvédi az állampolgárokat.

Legalábbis érdekes, hogy míg az első drón esetében indokolt az akció, hiszen mélyen benn volt az ország területe fölött, a másik kettőt a tenger fölött, illetve közvetlenül a parton lőtték le.

Emellett vélhetően közvetett reakció is arra, hogy az oroszok olyan, harmadik országbeli kereskedelmi hajók ellen mértek csapásokat a Fekete-tengeren, amelyek szerintük katonai eszközöket szállítottak Ukrajnába – mint ismert, két hajót is a román partok közelében ért találat, ami miatt a román hatóságoknak kellett beavatkozniuk.

Ehhez illeszkedik a kemény diplomáciai fellépés is Moszkvával szemben, az orosz nagykövet bekéretése a külügybe, illetve a még ennél is drasztikusabbnak számító lépés: egy orosz követségi alkalmazott kiutasítása.

(Vélhetően egy hírszerzőé, amit majd orosz részről egy, a moszkvai román nagykövetségben fedésben tevékenykedő román hírszerzési alkalmazott kiutasítása követ).

Mindez ugyanakkor teljesen indokolt, már csak azért is, mert az orosz fél ismét csak tenyérbe mászó stílusban reagált, amikor tagadni próbálta, hogy orosz drónok miatt került veszélybe az ország polgárainak biztonsága, majd a nagykövet azzal állt elő, hogy fennáll a veszélye Románia belesodródásának a háborúba,

ha a határain kívül lő le orosz katonai eszközöket. Mintha Románia felelőssége lenne, hogy az oroszok nem képesek – rosszabb esetben nem is akarják – irányítás alatt tartani a saját drónjaikat, amelyek így román területre hatolnak be.

Majd ennél is tovább mentek, amikor előre megrendezett színjátéknak nevezték az incidenseket.

Ez Moszkva részéről egyáltalán nem a NATO-val fennálló viszony enyhülését célzó szándék jele – hiszen azt a felelősség bizonyos mértékű elismerése jelentené –, hanem azt jelzi, hogy az orosz illetékesek egyre inkább ellenségnek tekintik azon országokat, amelyek katonailag támogatják Ukrajnát. Márpedig Románia kapcsán tudni lehet, hogy fegyverek átadása mellett az egyik legfontosabb tranzitútvonala az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítmányoknak.

Miközben lehet, hogy csupán eltévedt drónokról van szó, amelyek fölött az ukrán hadsereg elektronikai zavarórendszerének működése nyomán az orosz haderő elvesztette az irányítást, egyes elméletek szerint

az is benne van a pakliban, hogy a hibrid hadviselés részeként szándékosan vezényelnek egy-egy eszközt a román légtérbe,

hogy így teszteljék a védelmi képességeket, de nem elhanyagolható a pszichológiai hatás sem, hiszen – főleg az ukrán határhoz közeli területeken – elhinti a félelem magvait a lakosságban.

Ugyanakkor valószínűbb az a verzió, hogy az ukrán elektronikai zavarás miatt tévedtek Románia irányába a drónok, azzal ugyanis a Kreml is tisztában van, milyen kockázatokkal járhat, ha éles robbanóanyaggal felszerelt katonai eszközt irányít szándékosan egy NATO-tagállam területe ellen.

Mindazonáltal

az ilyen incidensek jól jönnek az érintett NATO-tagállamok, illetve a NATO egésze reakcióinak tesztelésére is.

A látványos hírveréssel és diplomáciai asztalcsapkodással körített akció kapcsán ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy amennyiben az ukrajnai háború elhúzódik, és a Moszkva és a NATO, különösen pedig a Moszkva és Bukarest közötti viszony sem javul, a drónok elleni küzdelem most látható formája nem fenntartható.

Egyrészt elengedhetetlen a hagyományos földi légvédelem fejlesztése, hiszen az első drón mintegy száz kilométernyire repült zavartalanul az ország belseje irányába az ukrán határtól.

Másrészt

a vadászgépes megoldásra is alternatívát kell találni, hiszen meglehetősen drága „mulatság” ilyenfajta erődemonstrációkat tartani.

Mert míg egy Sahid drón 35-50 ezer dollárba kerül, a légteret megsértő drónok lelövésére használt amerikai Sidewinder rakéták az amerikai hadsereg számára mintegy félmillió, míg a külügyminisztérium által lebonyolított programban külföldi országoknak eladottak egymillió dollárba is kerülhetnek, ami határozottan rossz ár-érték arány, arról nem is beszélve, hogy a rakétakészletek hamarabb kimerülnek, pótlásuk pedig jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a drónoké.

Ezért elengedhetetlen a modern hadviselésben egyre nagyobb szerepet kapó drónelhárító légi járművek beszerzése, és a drónhaderő létrehozása.

Az, hogy Kolozsvárott egy, a háborúban komoly tapasztalatokat szerző ukrán céggel közösen hoz létre egy helyi cég harci drónokat gyártó üzemet, kiváló lépés – ám

az ott gyártott drónokra minél hamarabb be kellene jelentkeznie az államnak is a hadseregen keresztül, hogy ütőképes és költséghatékony védelmi rendszer jöjjön létre az újfajta légi fenyegetések ellen.

Ez is lenne legalább olyan jó reklám a kormányzatnak, mint az, hogy F-16-osok hajkurásszák és lődözik le a légteret megsértő orosz drónokat drága pénzért.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Közigazgatási átszervezés: káosz, magyarellenes hergelés és kommunikációs lufi

Hogy a települések és megyék erőszakos összevonásával járó közigazgatási „reform” milyen következményekkel jár az érintett polgárokra nézve, mellékes, pláne, ha magyarok – így értelmezhető a reformért felelős PSD hozzáállása az ügyhöz.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK

Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.

Balogh Levente

Balogh Levente

„Védelmi pénz” az amerikaiaknak

A biztonság nem magától értetődő és nem is adják ingyen: ezzel szembesül most Románia, amely a jelek szerint ha nem is boldogan, de készségesen hajlandó „védelmi pénzt” fizetni azért, hogy nyugodtan alhasson az orosz medve közelségében.

Makkay József

Makkay József

Felvidék után Erdély? Ahol a térképet átrajzolják, ott a magyarság fizeti meg az árát

A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump saját maga által előidézett kudarca

Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az AUR magyarellenes csapdája

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?

Páva Adorján

Páva Adorján

Valami mindig bűzlik Románia közigazgatási húsdarálójában

Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.

Hirdetés