2012. október 25., 09:372012. október 25., 09:37
Fehér megye 35 településének polgármestere közös beadványt terjesztett a megyei képviselő-testülethez, hogy december 9-én, a parlamenti választásokkal egy időben népszavazást is szervezzenek a kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation bányaprojektje kapcsán.
A kezdeményezők az érintett községek, városok mintegy 150 ezer polgárát (a megye összetételének felét) kérdeznék, egyetért-e a ciánalapú beruházás engedélyezésével. Noha a referendumot az ügy „átpolitizálásának” elkerülése érdekében várhatóan jövő márciusra halasztják, nyilvánvaló, hogy a kérdést alapvetően politikai megfontolásokból kívánják dűlőre vinni a térségben minél hamarabb. A népszavazást pártoló polgármesterek egy-két kivétellel a kormányzó balliberális pártszövetséget képviselik, amelyen belül valószínűleg hallgatólagos megállapodás született: ha a bányanyitás ellen tiltakozó civil és szakmai szervezetek, no meg Magyarország ellenállása kemény falnak bizonyul, interpellálnak a népakarathoz.
Mivel az egykori ipari létesítmények bezárása nyomán súlyos munkanélküliséggel és szociális kilátástalansággal küzdő régió lakosságának jelentős része ugyancsak pártolja a bányanyitást, nem lenne kétséges a térségben megrendezendő népszavazás végeredménye. Ennek ismeretében a verespataki projektet eddig több ízben ellenző Ponta-kormány moshatná kezeit, és azzal védekezhetne: nem támogatja ugyan teljes mellszélességgel a kitermelés beindítását, a helyi lakosok akaratát azonban nem söpörheti le az asztalról.
A lóláb azonban alaposan kilógna, hiszen ellenzékben – a bányanyitás ellenzőihez hasonlóan – még a jelenlegi miniszterelnök is országos ügydöntő népszavazást szorgalmazott Verespatakról. Ami üdvözlendő lenne, hiszen a ciántechnológiás beruházás esetleges kihatása a határokon is átnyúlna. Márpedig egy nyáron készült országos felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka jelenlegi formájában elutasította a projekt megvalósítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok